Az F-22 Total Air War, az F-22 Air Dominance Fighter az EF2000 által kitaposott ösvényt követik. Az EF2000-nél használt motor fejlesztett változata működik a játék felszíne alatt. Ennek köszönhetően, aki ismerte az EF2000-et, az viszonylag kevés tanulással is elsajátította a repülőgép kezelését és veszettül ismerős volt neki az egész, mármint a repülőgép használatát nézve annak ellenére, hogy papíron egy teljes más típus volt a főszereplő.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
A sorozat előző epizódjában a szovjet honi légvédelmi vadászgépek evolúciójának a végére értünk. A történetből, ami még hátra van, az egyes vadászgépek képességeinek bemutatása számszerűen, több területen. Például, hogy valójában mennyire gyors is a MiG-25 és hogy akkor ez hogyan is viszonyul a híres hírhedt SR-71-hez? Majd végül vetünk egy pillantást a Honi Légvédelem vadászgép állományának változásának idővonalára, hogy érthetővé váljon az átmenet az egyes generációk között. Innen folytatjuk hát.
F-18 Hornet 3.0 / Korea / Precision Strike Fighter (PSF)
Ez a szimulátor több szempontból is érdekes részben személyes, részben más okból. Számomra azért, mert nagyjából abban a korban került hozzám, amikor már olyan komplexnek számított egy ilyen játék, hogy leírás nélkül nem lehetett vele játszani és kellett hozzá már bizonyos szintű alap tudás. Nálam mind a tudás, mind a leírás hiányzott, ezért cirka két évtizedig (!) gyötört és érdekelt, hogy miről is maradtam le anno.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
A szimulátor címe, az F/A-18 Hornet 3.0 azért érdekes, mert bár ez az alkotás PC-re érkezett, a két elődje csak Macintosh hardveren volt elérhető, ebből kifolyólag nem hinném, hogy itthon ismert lett volna széles tömegek számára. Én sem tudtam erről az eredetről a cikk megírásának pillanatáig, hogy mi volt a 3.0. előtt.[1] Ami viszont viszonylag sajátos, hogy a játék lényegében legalább kétszer (de inkább háromszor) újra ki lett adva úgy, hogy annak alapjai nem változtak.
A leírás a 2001-es Precision Strike Fighter változattal foglalkozik és csak megemlíti az elődeihez képesti fejlődést. Ettől még ez a változat is bőven inkább a ’90-es évek elejére / közepére jellemző átmeneti tulajdonságokkal is bírt. A másik prózai oka, hogy lényegében csak ezt tudtam beüzemelni...
A 3.0 és a Korea változatok 1997-ben jelentek meg. A legfőbb eltérés a 3D gyorsító (3DFX) kártyák támogatása volt, ami az első rész viszonylag rossz futtathatóságát orvosolta. Az első résszel nem volt alkalmam játszani, de amennyire a leírások alapján eldönthető, ezen felül semmilyen más komoly változás nem történt.[2] A Hornet 3.0 kőkeményen már a CD-ROM korszak gyermeke volt, ennek megfelelően fantasztikusan látványos intro videót kapott a játék.
Érdekesség, hogy pont egy magyar videós újra alkotta az intro videót a DCS szimulátorral.
Oroszország Fekete-Tengeri flottáját csapás csapás után ér. A leghírhedtebb a Moszkva cirkáló elvesztése, de e mellett az Orosz Haditengerészet veszteségeinek már szabad szemmel látható részéért távirányítású drónhajók a felelősek. 2022 és 2023-ban már két hajót sikerült megrongálni velük, az Ivan Golubesz aknakereső hajót és az Olenyegorszkij Gornyak Ropucsa-osztályú partraszálló hajót.
A tétet tovább emelték 2024-ben. Január 31-én az Ivanovec elnevezésű Tarantul III osztályú rakétás gyorsnaszádot, majd két héttel később, február 14-én pedig a Cézar Kunyikov partraszálló hajót süllyesztették el. Hogyan volt lehetséges mindez és mik ezen esetek tanulságai, illetve hogyan kapcsolódik a légvédelem kérdéséhez is? Lássuk hát.
A Moszkva cirkáló elsüllyesztése után úgy tűnik az orosz fegyveres erők újabb komoly pofont volt kénytelen elszenvedni, amikor egy A-50 típusú légtérellenőrző repülőgépét lelőtték és egy Il-22M11 vezetési pontként szolgáló repülőgép súlyos sérülést szenvedett el. Mi és hogyan történhetett? Lássuk hát.
Az előző részben képbe kerültük az Ukrajnának szánt F-16 vadászgépek potenciáljával, illetve a legveszélyesebb orosz légvédelmi rakéta-rendszerekkel és vadászgépekkel. Ennek fényében lássuk, hogy mire, hogyan és mennyire alkalmasak az átadott F-16 vadászgépek különféle feladatkörben és mi szükséges hozzájuk.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető
Az iF-16 Fighting Falcon 1996 végén jelent meg a Digital Integration kiadásával (a továbbiakban DI), a Tornado fejlesztője. A Tornadoval ellentétben itt már nem csak fejlesztője, de a kiadója is a DI volt, mert a Spectrum Holobyte addigra már csak árnyéka volt önmagának. Érdekes módon még ez is DOS-ra jelent meg.
A Tornado szimulátor után nagy reményekkel kezdtem bele a játékkal ismerkedésbe, annak színvonala miatt én sokat vártam tőle. Ezt a játékot csak 2021-ben volt lehetőségem kipróbálni, de azért igyekeztem nem csak mai szemmel tekinteni rá.
Az előd használata során egy valódi többfeladatos vadászgéppel repülés élménye volt az, ami számomra hiányzott. Ez az alkotás végre egy ilyen gépet, az F-16-ot választotta főszereplőnek.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta téma, hogy a már átadott fegyverek mellett vadászgépekre is szüksége lenne az országnak a védekezéshez vagy akár ellentámadáshoz. Az Egyesült Államok részéről a hozzájárulást 2023 ősz elején megkapták az európai országok, amely lehetővé teszi F-16 vadászgépek átadását. Járjunk utána, hogy a vadászgépek mire és hogyan lehetnek jók számtalan tényezőt figyelembe véve.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető
A falklandi konfliktusról szóló sorozatban a szembenálló erők és talán legismertebb hadművelet bemutatása már megtörtént, lásd a linkeket videókat a leírásban.
A brit flotta első egységei, 15 hajó május 1. érkeztek a szigetek közelébe. Ezek feladata a helyi légi fölény biztosítása, illetve az Argentin Flotta semlegesítése volt, ezzel előkészítve a terepet a később beérkező hajók és azokon levő csapatok számára. Innen folytatjuk a történetet.
De még mielőtt belekezdünk; a videó lektorai a lektorálást messze meghaladó mértékben járultak hozzá a tartalom bővítéséhez és pontosításához, ezért nekik külön köszönet. Nélkülük a sorozat tartalma a közelében sem lenne annak, amit csak saját erőből lettem volna képes megvalósítani.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető
A Su-27 Flanker a DOS korszak egyik utolsó képviselője. A fejlesztő az Eagle Dynamics volt, akinek ez volt az első alkotása. A kiadó az SSI, akinek viszonylag széles portfóliója volt, szerepjátékoktól kezdve (Dark Sun) a stratégiai játékokig (Panzer General) mindenféle zsánerben adtak ki játékokat, amiből végül is nem lógott ki annyira egy repülőgép szimulátor sem. A Su-27 Flanker 1995-ben jelent meg.
Annak ellenére, hogy a fejlesztő első terméke volt, elég nagyot szólt a maga korában, legalábbis a célközönség egy részénél. Ennek egyik oka lehetett, hogy az addigi szimulátorokkal ellentétben nem nyugati, hanem orosz gép volt repülhető benne, a játék címét adó vadászgép. Viszont az, hogy a fejlesztő első játéka volt, az több téren igencsak meglátszott rajta, és nem a pozitív vonásain.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
