Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Bevezetés

Az 1981 június 7-én végrehajtott izraeli légicsapás a Bagdad közelében levő iraki nukleáris létesítmény ellen egyszerre lepte meg és tett mély benyomást szerte a világon a katonai és politikai vezetőkre. Az Opera hadművelet iskolapéldája volt a kockázatvállalásnak és profin kivitelezett végrehajtásnak. Az, hogy egy kis ország akkora távolságban és olyan körülmények között hajtott végre légicsapást ahogy, az elképzelhetetlennek tűnt sokak szemében. Már az is meglepő volt, hogy egyáltalán vállalkoztak az igen kockázatos műveletre.

Mi volt az izraeli támadás előzménye és mi tette lehetővé a sikert? Számtalan véletlen is Izrael kezére játszott, de voltak olyan tényezők is, amik egyáltalán nem. Az Opera Hadműveletet felhasználva jól bemutatható, hogy miképpen válik egy politikai döntés kézzelfogható eredménnyé. Az is láthatóvá válik, hogy mennyire gondolkoznak előre egyes államok stratégiai léptékben fegyverrendszerek beszerzésekor.

Bevezetés

Az Észak Koreát vezető Kim család uralma alatt az ország kutatói és ipara a ’80-as évek óta dolgoznak ballisztikus rakéták fejlesztésén, illetve azon, hogy az ország atomhatalommá váljon. A több évtizedes erőfeszítés végül eredményeket produkált a 2010-es évekre. Az egyre nagyobb hatóerőt produkáló kísérleti atomrobbantások sorozata igazolni látszik, hogy az ország képes nukleáris robbanó eszköz előállítására. Azonban egy megfelelő és megbízhatóan működő célba juttató hordozóeszköz nélkül a robbanó eszköz nem fegyver, lényegében haszontalan.

A Nagy és Bölcs Vezér bölcsen utasít.

A hordozó és a fegyver lehet repülőgép bombával vagy nagy hatótávolságú irányított rakéta-fegyverzettel esetleg robotrepülőgéppel, de atomfegyverek terén az egyik legelterjedtebbek számítanak a ballisztikus rakéták. Természetesen a ballisztikus rakéták igen eltérők lehetnek méretben, teherbírásban, hatótávolságban és megbízhatóságban is.

Ez is egy ballisztikus rakéta...

..és ez is, de képességeik ettől eltérőek.

Mi történne, ha Észak-Korea politikai vezetése úgy döntene, hogy  beveti az rakétáit USA kontinentális területe, csendes-óceáni támaszpontjai ellen? Képes lenne Amerika megvédeni ezeket? Ennek megítéléshez szükséges tisztában lenni néhány dologgal...

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Ez bejegyzés nem tervezett tartalomként jelenik meg, de olyan, tévedésektől hemzsegő írás jelent meg, amit nem lehetett szó nélkül hagyni... Az F-35 vadászgép és az azzal kapcsolatos fél- vagy pontatlan információk, amelyek a lenti cikkben jelentek meg.

https://index.hu/kulfold/2021/03/22/biden-vedelmi-koltsegvetes-f35/

A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog, azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan, sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak, annak köszönhetően, hogy a szerzők láthatóan nincsenek tisztában az alapvető tényekkel és összefüggésekkel, és nincsenek különösebb ismereteik a modern haditechnikáról sem. A még nagyobb probléma, hogy a segítő szándékot sem veszik figyelembe a szerzők és ennek eredménye az igencsak kérdésese "minőségű" végeredmény...

Bevezető

A légvédelmi rakéta-rendszerek a hidegháború korai időszaka óta a szovjet, majd később az orosz honi légvédelem egyik alappillérét jelentették és a világ számtalan országába exportálták azokat. Ez a videó sorozat bemutatja a hidegháború kezdete óta kifejlesztett és hadrendbe állított szovjet, majd orosz honi légvédelmi rakéta komplexumokat, illetve azok evolúcióját és háborús szereplésüket. Jelen bejegyzés a sorozat második része.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Varacskos disznó, harckocsi gyilkos, és a jó ég tudja még hány becenevet kapott az idők során az ikonikussá vált A-10 Thunderbolt II támadó repülőgép köszönhetően a gépbe épített Avenger gépágyúnak. A hétcsövű, 30 mm űrméretű fegyver minden idők legnagyobb tűzerejű egyszemélyes harcászati repülőgépbe épített gépágyúja. Minden harckocsi nyüszítve menekül előle, nincs ami a gépágyú tűzerejének ellenállna.

Ühüm. Azért nézzük utána, hogy mindebből mennyi igaz...

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Ez bejegyzés nem tervezett tartalomként jelenik meg, de a olyan tévedésektől hemzsegő írás jelent meg egy nagy olvasótáborral bíró online felületen, amit nem lehetett szó nélkül hagyni...

https://telex.hu/eszkombajn/2020/12/25/viktor-belenko-szovjetunio-egyesult-allamok-mig-25-vadaszgep-dezertalas-egyesult-allamok

A haditechnikával kapcsolatos ismeretterjesztés dicséretes dolog, azonban alapvető probléma, hogy a megjelenő írások számottevő hányada jellemzően igen pontatlan, sőt, akár teljességgel értelmezhetetlen kijelentéseket is tartalmaznak, annak köszönhetően, hogy a szerzők láthatóan nincsenek tisztában az alapvető tényekkel és összefüggésekkel, és nincsenek különösebb ismereteik a modern haditechnikáról sem. A még nagyobb probléma, hogy a segítő szándékot sem veszik figyelembe az szerzők és ennek eredménye az igencsak kérdésese "minőségű" végeredmény...

Az első bejegyzésnek és a videónak lassan már két hónapja. A nagy légvédelmis projekt nem süllyedt el vagy kapott léket. Annyi csak a szitu, hogy az élet (meg a COVID...) közbeszólt a nagyívű elképzelésekbe és ez némi csúszást okozott, de a munka közben azért zajlott. A szovjet-orosz légvédelmet bemutató sorozat mellett további tartalom is elő van már készítve, hogy ne csak egy perspektívából szemléljük a katonai repülést és annak kapcsolódási pontjait más területekhez.

Molni

Bevezető

A légvédelmi rakéta-rendszerek a hidegháború korai időszaka óta a szovjet, majd később az orosz honi légvédelem egyik alappillérét jelentették és a világ számtalan országába exportálták azokat. Ez a videó sorozat bemutatja a hidegháború kezdete óta kifejlesztett és hadrendbe állított szovjet, majd orosz honi légvédelmi rakéta komplexumokat, illetve azok evolúcióját és háborús szereplésüket.

A cél nem csak maguknak a légvédelmi komplexumoknak a bemutatása, hanem azon tényezőké is, amik meghatározták a rendszerek kifejlesztését, a műszaki-fizikai háttér alapjai. A szovjet légvédelmi rendszerek ismerete által a légvédelmi-rakéta rendszerek általános jellemzői és korlátai is érthetővé válnak.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.