Fizikai háttér
Az oldalon már számtalan radarvezérlésű légvédelmi-rakéta rendszerről esett szó[1]. Viszont nem csak radarral lehetséges rakétákat célra vezetni. Az egyik lehetséges alternatíva közismert nevén „hőkövető”, vagyis az elektro-optikai vezérlés egyik változata, az infravörös vezérlés. Lássuk hát ennek fizikai hátterét és evolúcióját.
A Magyar Néphadsereg a hidegháború végén két vadászgépcsaládot üzemeltetett, a MiG-21-est és a MiG-23-ast. A MiG-23 típuscsalád megítélése rendkívül vegyes a téma iránt érdeklődök között nem csak Magyarországon, de a nagyvilágban is. Járjunk hát utána, hogy mennyire volt jogos vagy jogtalan a kritika és, hogy mi volt a magyarországi beszerzés hátterében.
A DOS-os kiadású Flanker utódja már bőven a Windows és 3D gyorsítókártyák korszakában jelent meg 1999-ben. A felállás ugyanaz volt, a fejlesztő az Eagle Dynamics, a kiadó az SSI volt. A Flanker 2.0-val a Falcon 4.0 követően ismerkedtem meg úgy, hogy a játék előzményéről semmit sem tudtam. Akkoriban fénykorát élő fórumokon hallottam erről a szimulátorról. A kiadása után sok évvel fillérekért lehetett hozzájutni, így azon kevés szimulátor közé tartozik, amit eredeti példányban birtokoltam. 2001-ben a 2.5 patch több területen is megtoldotta a 2.0 alap változatot. Azok, akik rendelkeztek az alap kiadással a 2.5 ingyenes frissítés volt, de a 2.5 változat később egyben is megvehető volt az alap 2.0 tartalmával.
Előszó
Az első részben megismerkedtünk az Sz-300P család hátterével, tervezési alapjával és lokátorainak alapvető működési elveivel. Ezek után lássuk hát a rendszer további fő elemeit, például a rakétát, ami alapvetően meghatározta a rendszer képességeit és annak tovább fejleszthetőségét.
Előszó
A ’70-es évek elején felsejlő új fenyegetések elképesztő fejlesztésre sarkallták a szovjet tervezőket, ami egy új honi légvédelmi rakéta-rendszer család megjelenéséhez vezetett. Ez lett az híres-hírhedt Sz-300 család. Lássuk hát ennek történetét a kezdetektől.
Aki élőszóban jobban szereti, annak videón is a tartalom.
Ezennel elérkeztünk ahhoz az alkotáshoz, ami miatt az összes eddigi része a cikksorozatnak lényegében ennek felvezetésének fogható fel. Ez a Falcon 4.0. Egyes területeken ez jutott legmesszebb a szimulátorok evolúciójában annak ellenére, hogy még ezt követően volt egy utolsó nagy szimulátor kiadási hullám, ami kb. 2000-ig tartott.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
A Falkland-szigeteki háborúról szóló sorozat előző része az első két nap eseményeivel foglalkozott a két hadiflottára fókuszálva. Azonban a munka ünnepén az Argentin Légierő is igen aktív volt, lássuk hát az eseményeket az ő szemszögükből is.
Előszó
Az előző epizód a 2000-es évek elején ért véget a nyugati fejlesztésekkel. A történetből hiányzó és eddig kimaradt szereplővel is ideje foglalkozni, l ássuk hát mi történt a Nagy Falon túl, ami szorosan összefonódik a hidegháború utáni Oroszország helyzetével. Majd végül a XXI. században megjelent és elterjedő lopakodó vadászgépekkel zárjuk le a történetet.
Videó formátumban is az anyag, aki ezt preferálja.
A sorozat három korábbi része.
https://militavia.blog.hu/2021/11/20/vadaszrepulogep_ki_mit_tud_evolucio_1_resz
https://militavia.blog.hu/2022/02/05/vadaszrepulogep_ki_mit_tud_evolucio_2_resz
https://militavia.blog.hu/2024/04/20/vadaszrepulogep_ki_mit_tud_evolucio_3_resz
A honi légvédelmi vadászokkal foglalkozó sorozat.
Az F-22 Total Air War, az F-22 Air Dominance Fighter az EF2000 által kitaposott ösvényt követik. Az EF2000-nél használt motor fejlesztett változata működik a játék felszíne alatt. Ennek köszönhetően, aki ismerte az EF2000-et, az viszonylag kevés tanulással is elsajátította a repülőgép kezelését és veszettül ismerős volt neki az egész, mármint a repülőgép használatát nézve annak ellenére, hogy papíron egy teljes más típus volt a főszereplő.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
A sorozat előző epizódjában a szovjet honi légvédelmi vadászgépek evolúciójának a végére értünk. A történetből, ami még hátra van, az egyes vadászgépek képességeinek bemutatása számszerűen, több területen. Például, hogy valójában mennyire gyors is a MiG-25 és hogy akkor ez hogyan is viszonyul a híres hírhedt SR-71-hez? Majd végül vetünk egy pillantást a Honi Légvédelem vadászgép állományának változásának idővonalára, hogy érthetővé váljon az átmenet az egyes generációk között. Innen folytatjuk hát.
Az előző részek.