Előszó
A csatorna már bemutatta a MiG-25[1] vadászgép változatait a szovjet honi légvédelem kapcsán. Akkor csak mellékesen volt említve, hogy a vadászgép változat mellett más feladatkörre tervezett változatai is léteztek a Foxbatnak. Következzen ezek összefoglaló bemutatása, néhány városi legenda cáfolata a gép csúcssebességét illetően, a felderítő alváltozat kalandjai a Közel-Keleten és végül némi összehasonlítás az SR-71-gyel, megint csak tisztázva néhány városi legendát.
A sorozat némi kihagyással folytatódik – több mint egy éve volt az utolsó rész – de ehhez sajnos erős kompromisszumot kellett kötnöm. Eredetileg három alkotást szerettem volna kicsit részletesebben bemutatni az ezredforduló tájáról. Az egyik a F/A-18 Super Hornet szimulátort a Digital Integration fejlesztőtől, illetve a Jane’s sorozat két tagját, a Jane's Combat Simulations: F/A-18 Simulator és a Jane’s F-18 és a Jane's Combat Simulations: USAF - United States Air Force szimulátorokat. Ez utóbbi kettőt amúgy mindenki simán Jane’s F-18 és Jane’s USAF-nak hívta.
Idő hiányában részletes bemutatóra most nem kerül sor... és esélyesen később sem. A trió által felvonultatott újdonságok és erényeik azok kézikönyvei alapján viszonylag jól látszanak, illetve ezekről viszonylag sok videó elérhető a YouTube-on. Linkelem is azokat, ami alapján kb. látható, hogy mire voltak képesek ezek az alkotások. A sorozat korábbi részei alapján elég jól képbe lehet kerülni, hogy ezek hol lógtak ki felfelé vagy lefelé a korszakból, legalábbis vizuálisan egészen biztosan.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
Avro Canada CF 105 Arrow vadászgépnek a méreténél talán csak a legendája nagyobb. Nem is egy mítosz és tévhit épült az idők során Arrow vadászgép köré. Hogy ez lett volna a világ legjobb vadászgépe, ami messze mindenki előtt járt, de a szemét és aljas amerikai politika és repülőgép ipar kaszálta el, meg hasonlók. Lássuk CF-105 Arrow fejlesztésének történetét, hogy mi volt, vagyis inkább mi lett volna, ha végül és gyártják hadrendbe állítják azt.
Előszó
Az előző részben megismerkedhettünk az OSzA rendszer fejlesztésének történetével. Most, a folytatásban következik a rendszer technikai bemutatása, a továbbfejlesztések rövid története, exportja, illetve néhány szó a harci alkalmazásáról a hidegháborúban, majd a Hegyi-karabahi, illetve az orosz-ukrán háborúban.
Előszó
szovjet csapatlégvédelmi légvédelmi rakéta-rendszerek első képviselője a 2K11 KRUG volt, ennek a rendszernek a bemutatása már megtörtént a csatornán. A korábbi Berkut, Dvina és Volhov rendszerekkel szemben a KRUG már mobil volt, de hatalmas és nehéz elemekből épült fel. Azonban még az ’50-es évek legvégén megfogalmazták az igényt egy sokkal kisebb légvédelmi rendszerre, amiből végül megszületett a 9K33 OSzA család. Lássuk ennek történetét és képességeit.
Előszó
2025 március 21-én, az Amerikai Egyesült Államok Elnöke személyesen jelentette be, hogy a Boeing nyerte meg az Új Generációs Légi Fölény, vagyis a Next Generation Air Dominance vadászgép fejlesztésére és gyártására kiírt tendert. De, hogy ez mit is takar, mi a projekt háttere és annak vélhető műszaki tartalma? Lássuk hát…
Előszó
A falklandi háborút taglaló sorozatban már szó esett a híres hírhedt Vulcan bombázókkal végrehajtott bevetésekről, a mozgalmasra sikerült május elseji napról és az argentin flotta május 2-i visszavonulásáról, illetve az első kudarcba fulladt argentin támadásnak az Exocet hajó elleni rakétával. Innen folytatódik a történet.
Előszó
A Magyar Néphadsereg a hidegháború végén a csatornán már bemutatott[1] MiG-21 család és a MiG-23MF vadászgépek mellett még egy szuperszonikus típus üzemeltetett, ez volt a Szu-22M3 vadászbombázó. Lássuk hát a típus eredetét, képességeit és magyarországi szolgálatának történetét.
Előszó
1976 január 16 és február elseje[1] között az amerikai Streak Eagle nevű átalakított F-15 vadászgépe nyolc emelkedési világrekordot döntött meg. A vadászgépek teljesítményről szóló anyagban láthattuk, hogy mire képesek a vadászgépek üzemszerűen, következzen hát, hogy mit tudtak, amikor repülési rekordok felállítása volt a cél.
Előszó
2024 végén két új kínai repülőgép is lencsevégre lett kapva és egyből megindult a találgatás mik ezek, vagy simán csak kijelentették, hogy íme, ezek a kínai 6. generációs vadászgépek. Tegyük tisztába, hogy ez a „generációzás” honnan is jött, mi a története, mik a korlátai, illetve, hogy lehet-e alkalmazni a két új kínai repülőeszközre.
