Előszó
szovjet csapatlégvédelmi légvédelmi rakéta-rendszerek első képviselője a 2K11 KRUG volt, ennek a rendszernek a bemutatása már megtörtént a csatornán. A korábbi Berkut, Dvina és Volhov rendszerekkel szemben a KRUG már mobil volt, de hatalmas és nehéz elemekből épült fel. Azonban még az ’50-es évek legvégén megfogalmazták az igényt egy sokkal kisebb légvédelmi rendszerre, amiből végül megszületett a 9K33 OSzA család. Lássuk ennek történetét és képességeit.
Előszó
2025 március 21-én, az Amerikai Egyesült Államok Elnöke személyesen jelentette be, hogy a Boeing nyerte meg az Új Generációs Légi Fölény, vagyis a Next Generation Air Dominance vadászgép fejlesztésére és gyártására kiírt tendert. De, hogy ez mit is takar, mi a projekt háttere és annak vélhető műszaki tartalma? Lássuk hát…
Előszó
A falklandi háborút taglaló sorozatban már szó esett a híres hírhedt Vulcan bombázókkal végrehajtott bevetésekről, a mozgalmasra sikerült május elseji napról és az argentin flotta május 2-i visszavonulásáról, illetve az első kudarcba fulladt argentin támadásnak az Exocet hajó elleni rakétával. Innen folytatódik a történet.
Előszó
A Magyar Néphadsereg a hidegháború végén a csatornán már bemutatott[1] MiG-21 család és a MiG-23MF vadászgépek mellett még egy szuperszonikus típus üzemeltetett, ez volt a Szu-22M3 vadászbombázó. Lássuk hát a típus eredetét, képességeit és magyarországi szolgálatának történetét.
Előszó
1976 január 16 és február elseje[1] között az amerikai Streak Eagle nevű átalakított F-15 vadászgépe nyolc emelkedési világrekordot döntött meg. A vadászgépek teljesítményről szóló anyagban láthattuk, hogy mire képesek a vadászgépek üzemszerűen, következzen hát, hogy mit tudtak, amikor repülési rekordok felállítása volt a cél.
Előszó
2024 végén két új kínai repülőgép is lencsevégre lett kapva és egyből megindult a találgatás mik ezek, vagy simán csak kijelentették, hogy íme, ezek a kínai 6. generációs vadászgépek. Tegyük tisztába, hogy ez a „generációzás” honnan is jött, mi a története, mik a korlátai, illetve, hogy lehet-e alkalmazni a két új kínai repülőeszközre.
Előszó
Az első részben megismerkedhettünk a vadászgépek teljesítményét befolyásoló fő tényezőkkel, illetve, hogy mozgásuk és rájuk ható erők jó közelítéssel hogyan írhatók le. Ezek után következzen teljesítményük konkrét számokkal, néhány típussal bemutatva, leszámolva sztereotip kijelentéssekkel és legendákkal, ami egyes vadászgépekről vagy úgy általánosságban kering a köztudatban.
Előszó
Ez itten egy F-15 vadászgép. Szép, szép, de mire képes? Mekkora a csúcssebessége? Mennyire jól gyorsul? Milyen gyorsan emelkedik? Milyen messzire repül el? Milyen gyorsan fordul? Megannyi kínzó kérdés. Na és ha a képen látható fegyverzetet hordozza, légiharcrakétákkal mi a helyzet? Na és mi van akkor, ha még ennél is több és nehezebb fegyvert hordoz? Lássuk hát, hogy mire képesek a vadászgépek helyzettől függően.
Fizikai háttér
Az oldalon már számtalan radarvezérlésű légvédelmi-rakéta rendszerről esett szó[1]. Viszont nem csak radarral lehetséges rakétákat célra vezetni. Az egyik lehetséges alternatíva közismert nevén „hőkövető”, vagyis az elektro-optikai vezérlés egyik változata, az infravörös vezérlés. Lássuk hát ennek fizikai hátterét és evolúcióját.
A Magyar Néphadsereg a hidegháború végén két vadászgépcsaládot üzemeltetett, a MiG-21-est és a MiG-23-ast. A MiG-23 típuscsalád megítélése rendkívül vegyes a téma iránt érdeklődök között nem csak Magyarországon, de a nagyvilágban is. Járjunk hát utána, hogy mennyire volt jogos vagy jogtalan a kritika és, hogy mi volt a magyarországi beszerzés hátterében.
