Előszó
2024 végén két új kínai repülőgép is lencsevégre lett kapva és egyből megindult a találgatás mik ezek, vagy simán csak kijelentették, hogy íme, ezek a kínai 6. generációs vadászgépek. Tegyük tisztába, hogy ez a „generációzás” honnan is jött, mi a története, mik a korlátai, illetve, hogy lehet-e alkalmazni a két új kínai repülőeszközre.
Előszó
Az első részben megismerkedhettünk a vadászgépek teljesítményét befolyásoló fő tényezőkkel, illetve, hogy mozgásuk és rájuk ható erők jó közelítéssel hogyan írhatók le. Ezek után következzen teljesítményük konkrét számokkal, néhány típussal bemutatva, leszámolva sztereotip kijelentéssekkel és legendákkal, ami egyes vadászgépekről vagy úgy általánosságban kering a köztudatban.
Előszó
Ez itten egy F-15 vadászgép. Szép, szép, de mire képes? Mekkora a csúcssebessége? Mennyire jól gyorsul? Milyen gyorsan emelkedik? Milyen messzire repül el? Milyen gyorsan fordul? Megannyi kínzó kérdés. Na és ha a képen látható fegyverzetet hordozza, légiharcrakétákkal mi a helyzet? Na és mi van akkor, ha még ennél is több és nehezebb fegyvert hordoz? Lássuk hát, hogy mire képesek a vadászgépek helyzettől függően.
Fizikai háttér
Az oldalon már számtalan radarvezérlésű légvédelmi-rakéta rendszerről esett szó[1]. Viszont nem csak radarral lehetséges rakétákat célra vezetni. Az egyik lehetséges alternatíva közismert nevén „hőkövető”, vagyis az elektro-optikai vezérlés egyik változata, az infravörös vezérlés. Lássuk hát ennek fizikai hátterét és evolúcióját.
A Magyar Néphadsereg a hidegháború végén két vadászgépcsaládot üzemeltetett, a MiG-21-est és a MiG-23-ast. A MiG-23 típuscsalád megítélése rendkívül vegyes a téma iránt érdeklődök között nem csak Magyarországon, de a nagyvilágban is. Járjunk hát utána, hogy mennyire volt jogos vagy jogtalan a kritika és, hogy mi volt a magyarországi beszerzés hátterében.
A DOS-os kiadású Flanker utódja már bőven a Windows és 3D gyorsítókártyák korszakában jelent meg 1999-ben. A felállás ugyanaz volt, a fejlesztő az Eagle Dynamics, a kiadó az SSI volt. A Flanker 2.0-val a Falcon 4.0 követően ismerkedtem meg úgy, hogy a játék előzményéről semmit sem tudtam. Akkoriban fénykorát élő fórumokon hallottam erről a szimulátorról. A kiadása után sok évvel fillérekért lehetett hozzájutni, így azon kevés szimulátor közé tartozik, amit eredeti példányban birtokoltam. 2001-ben a 2.5 patch több területen is megtoldotta a 2.0 alap változatot. Azok, akik rendelkeztek az alap kiadással a 2.5 ingyenes frissítés volt, de a 2.5 változat később egyben is megvehető volt az alap 2.0 tartalmával.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
Az első részben megismerkedtünk az Sz-300P család hátterével, tervezési alapjával és lokátorainak alapvető működési elveivel. Ezek után lássuk hát a rendszer további fő elemeit, például a rakétát, ami alapvetően meghatározta a rendszer képességeit és annak tovább fejleszthetőségét.
Előszó
A ’70-es évek elején felsejlő új fenyegetések elképesztő fejlesztésre sarkallták a szovjet tervezőket, ami egy új honi légvédelmi rakéta-rendszer család megjelenéséhez vezetett. Ez lett az híres-hírhedt Sz-300 család. Lássuk hát ennek történetét a kezdetektől.
Aki élőszóban jobban szereti, annak videón is a tartalom.
Ezennel elérkeztünk ahhoz az alkotáshoz, ami miatt az összes eddigi része a cikksorozatnak lényegében ennek felvezetésének fogható fel. Ez a Falcon 4.0. Egyes területeken ez jutott legmesszebb a szimulátorok evolúciójában annak ellenére, hogy még ezt követően volt egy utolsó nagy szimulátor kiadási hullám, ami kb. 2000-ig tartott.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
A Falkland-szigeteki háborúról szóló sorozat előző része az első két nap eseményeivel foglalkozott a két hadiflottára fókuszálva. Azonban a munka ünnepén az Argentin Légierő is igen aktív volt, lássuk hát az eseményeket az ő szemszögükből is.