Az ukrajnai konfliktus kezdete óta téma, hogy a már átadott fegyverek mellett vadászgépekre is szüksége lenne az országnak a védekezéshez vagy akár ellentámadáshoz. Az Egyesült Államok részéről a hozzájárulást 2023 ősz elején megkapták az európai országok, amely lehetővé teszi F-16 vadászgépek átadását. Járjunk utána, hogy a vadászgépek mire és hogyan lehetnek jók számtalan tényezőt figyelembe véve.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető
A falklandi konfliktusról szóló sorozatban a szembenálló erők és talán legismertebb hadművelet bemutatása már megtörtént, lásd a linkeket videókat a leírásban.
A brit flotta első egységei, 15 hajó május 1. érkeztek a szigetek közelébe. Ezek feladata a helyi légi fölény biztosítása, illetve az Argentin Flotta semlegesítése volt, ezzel előkészítve a terepet a később beérkező hajók és azokon levő csapatok számára. Innen folytatjuk a történetet.
De még mielőtt belekezdünk; a videó lektorai a lektorálást messze meghaladó mértékben járultak hozzá a tartalom bővítéséhez és pontosításához, ezért nekik külön köszönet. Nélkülük a sorozat tartalma a közelében sem lenne annak, amit csak saját erőből lettem volna képes megvalósítani.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető
A Su-27 Flanker a DOS korszak egyik utolsó képviselője. A fejlesztő az Eagle Dynamics volt, akinek ez volt az első alkotása. A kiadó az SSI, akinek viszonylag széles portfóliója volt, szerepjátékoktól kezdve (Dark Sun) a stratégiai játékokig (Panzer General) mindenféle zsánerben adtak ki játékokat, amiből végül is nem lógott ki annyira egy repülőgép szimulátor sem. A Su-27 Flanker 1995-ben jelent meg.
Annak ellenére, hogy a fejlesztő első terméke volt, elég nagyot szólt a maga korában, legalábbis a célközönség egy részénél. Ennek egyik oka lehetett, hogy az addigi szimulátorokkal ellentétben nem nyugati, hanem orosz gép volt repülhető benne, a játék címét adó vadászgép. Viszont az, hogy a fejlesztő első játéka volt, az több téren igencsak meglátszott rajta, és nem a pozitív vonásain.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
Az Egyesült Államok F-15EX vadászgép beszerzésének bejelentése óta felmerült a kérdés, hogy mi is állhat típus a megrendelése mögött, és hogy van-e értelme. Vizsgáljuk meg azon kijelentéseket, amik a típus beszerzése mellett érvelnek.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
A soron következő alany a Digital Image Design által fejlesztett, 1995-ben megjelent EF2000. Ez a még fejlesztés alatt álló európai vadászgépet választotta főszereplőnek, ami már a TFX-ben is helyet kapott. A Typhoon nevet később kapta csak az Eurofighter, ezért a játék EF2000 címmel jelent meg. Az, hogy a vadászgép még fejlesztés alatt állt, az egyben azt jelentette, hogy finoman szólva marketinges és/vagy igen optimista módon történt a gép több képességének modellezése.
A fejlesztő a TFX elkövetője volt, ami egyesek számára lehet, hogy intő jel volt, hogy kétszer ne essenek ugyanabba a hibába és kerüljék el ezt a játékot. Nos, akik attól tartottak, hogy az EF2000 alapvetően hasonló szemlélettel készült, mint a TFX, azok több téren is pozitívan csalódhattak. Messze nem volt hibátlan az EF2000, de az tagadhatatlan, hogy hatalmas fejlődésen esett át. Az EF2000 olyan, mintha a korább már bemutatott Tornado és a TFX szerelemgyereke lenne. Örökölt szép és jó dolgokat is mindkét felmenőtől, de ettől még sajnos a TFX egyes hibáit és hiányosságait is megkapta a szülőktől.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
Az előző részben a szovjet honi légvédelemi vadászgépek bemutatása a II. világháborút követő időszaktól a ’60-as évek közepéig történt meg. Innen folytatódik a történet.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
U.S. Navy Fighters, Jane’s Combat Simulations: U.S. Navy Fighters ’97
US Navy Fighters (USNF) 1994 novemberében jelent meg, ekkoriban PC a hardverek fejlődése fénysebességgel zajlott. A US Navy Fighters megjelenése már a CD-ROM korszak kezdetére esett. Ez volt az első CD-n kiadott szimulátor, ami a kezem ügyébe került. A játékok ekkoriban már kezdtek elviselhetetlen méretűre duzzadni az 1,44 MB kapacitású, 3,5 hüvelykes floppylemezek számára. Már a TFX is nyolc darab floppylemezen lett kiadva. A játékok további méretnövekedését már csak a CD adathordozóval lehetett kezelni.
Mivel a CD-lemez kb. 700 MB kapacitása majdnem ötszázszorosa (!) a floppylemezének, ez lehetővé tette, hogy nagyobb méretű játékok mellé további extra audiovizuális tartalmat biztosítsanak. A repülőgép-szimulátorokat is elérte a kor multimédiás hulláma. A CD, akkori szemmel szinte „végtelen” tárkapacitása komoly tupírozást tett lehetővé. Ezt már a játék intro videója is előrevetítette, ahol látványos formában vezették fel a repkedést.
Az amerikai honi légvédelmi vadászgépek történetét tömören már bemutatta a csatorna. Lássuk, hogy mi történt a vasfüggöny túloldalán, következzen a szovjet honi légvédelmi vadászgépek fejlődésének története.
De még mielőtt belekezdünk; a videó lektorai Hpasp, Galcom és Cifka Miklós messze a lektorálást meghaladó mértékben járultak hozzá a tartalom elkészítéséhez. Az ő közreműködésük nélkül ez az anyag soha nem jöhetett volna létre.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
A soron következő alkotás az 1993-ban kiadott Tornado, aminek fejlesztője a Digital Integration (a továbbiakban DI), a kiadója a Falcon 3.0 szimulátort is jegyző Spectrum HoloByte volt. Ez utóbbi jelzésértékű volt arra vonatkozólag, hogy mire számíthat a játékos, hogy a Tornado az arcade repüléstől a vérbeli szimulátorig tartó spektrum melyik részén helyezkedik el.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
2023 áprilisában megérkezett Ukrajnába az első az Egyesült Államok, Németország és Hollandia által felajánlott PATRIOT légvédelmi rakétarendszer. Ezt követően május elején az ukránok bejelentették, hogy a PATRIOT rendszer segítségével lelőttek egy Kinzsál hiperszonikus légi indítású ballisztikus rakétát.
Néhány nappal később újságírói kérdésre válaszolva Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője megerősítette a lelövés tényét. Érdemes megvizsgálni a kérdést, hogy a hiperszonikus Kinzsál lelövésére a PATRIOT egyáltalán akalmas-e?
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
