Előszó

Az Egyesült Államok F-15EX vadászgép beszerzésének bejelentése óta felmerült a kérdés, hogy mi is állhat típus a megrendelése mögött, és hogy van-e értelme. Vizsgáljuk meg azon kijelentéseket, amik a típus beszerzése mellett érvelnek.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Az infografika

Első körben kezdjük, egy az Interneten nagyot ment infografikával. Az állítások és következtetések egy része valószínűleg ebből származhat. A képen található kevés műszaki paraméter jellegű értékről mondható el, hogy érdemi összehasonlításra alkalmas lenne, de azért lássunk párat belőlük.

• A vadászgépek szolgálati csúcsmagassága lényegtelen, mert harcászati szempontból nincs értelme annak közelében még érintőlegesen sem repülni. Ráadásul, ahogy szinte minden repülési teljesítmény paraméter, ez erősen tömeg és légellenállás függő, amit a hagyományos vadászgépeknél a külső függesztéssel hordozott fegyverek és eszközök határoznak meg.
  
  
• Az F-15EX, mivel nem rendelkezik belső fegyvertérrel, annak elérhető maximális csúcssebességre hatványozottan igaz, hogy sok paramétertől függ. A 2,5 Mach érték lényegében már csak emiatt is a fantázia szüleménye, ahogy majd a későbbiekben látni fogjuk. Ezzel szemben az F-35A 1,6 Mach értéke nem fantazmagória. A csúcssebesség amúgy magasság függő is.
  
  
• Az, hogy az F-15EX és F-35A is 9G maximális túlterhelést elvisel szintén nem mérvadó. Ennek oka, hogy harcászati konfigurációban és harchelyzetben erre nem képesek. A hordozott fegyverzet és üzemanyag tömege, illetve a növekvő repülési magasság csökkenti a repülési teljesítményt a tengerszintihez képest. Az F-35 kis magasságban nem repül, mert nincs értelme. Az F-15EX bevetési profiljára később még visszatérünk.

• A típusok által hordozott fegyverzet maximális tömeg értékei az F-15EX eseténben pontatlanok, ráadásul az abszolút értéke lényegtelen is. A harci gépek lényegében soha nem hordozzák a maximális függeszthető fegyverzetet. Ez azért van, mert hatósugarat és repülési teljesítményt olyannyira lecsökkentik, hogy a repülőgép lényegében használhatatlanná válik. A valóság nem autóskártya, hogy a nagyobb érték a jobb és minden visz, oszt ’jóvan...
  
  
• A harcászati hatósugár sem írható le egyetlen értékkel. Az F-15EX esetén nagyban befolyásolja, hogy mennyi és milyen külső függesztményel repül. Mivel a típus nem alacsony észlelhetőségű, vagyis nem lopakodó kialakítású, emiatt bármilyen komolyabb, területvédelmi képességgel bíró légvédelmi rendszerrel védett ellenséges környezetben, lényegében csak terepkövető bevetési profillal tud operálni. Ennek nagyon komoly hatása van a hatósugárra.
• A repülőgép élettartama is érdekes annak fényében, hogy van-e értelme egyáltalán 8 000 óra élettartaom túl tervezni egy vadászgépet, mert ezzel az értékkel is kényelmesen leszolgálhat 30-40 évet is akár. Mindkét gép esetén messze a tervezési élettartamon túli fárasztásos tesztből számolt élettartamot tüntet fel a grafika. Erre visszatérünk még később.
  
  
• A leghasználhatóbb része az infografikának az Sz-400 légvédelmi rendszernél feltüntetett észlelési távolság radarral, ami az MFR tűzvezető lokátorra vonatkozik. A területvédelemre képes légvédelmi rendszer lényegében 200 km távolság felett is képes követni az F-15EX-et. Ezzel szemben az F-35A ellen a követési távolság nagyjából 35 km a legkisebb ismert radarkeresztmetszet értéket figyelembe véve. A nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek területvédelmi képességét lényegében megszünteti a lopakodó kialakítás. A radarok és radarkeresztmetszet közötti kapcsolatot bemutató anyagról lásd a linket a leírásban.

 A repülőgépek üzemeltetési költségére majd később térünk vissza, a gyakran felbukkanó kijelentéseknél.

 Lássuk a leggyakrabban felbukkanó érveket az F-15EX mellett. Ehhez segítségül egy angol nyelvű videót hívok. A videóban elhangzott kijelentések mellett egész egyszerűen nem lehetett elmenni. Lássuk a videó állításait időrendben.

01 (2:43 - 2:48) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=166

Ez arra kényszeríti a Légierő, hogy a régi F-15-ösöket élettartamán túl használja, hogy legyen elég gépe reagálni a légtérsértésekre egyszerre Európában és a csendes-óceáni térségben is.

Egy légierő méretét nem a légtérsértések száma határozza meg. Egy fegyveres erő méretét alapvetően a rövid, közép és hosszútávon belátható fenyegetés, az igény és a költségvetés határolja le.

Az, hogy az Egyesült Államokban vagy akár a világ más részén békeidős légtérrendészeti készültséget adjanak (ez az Air Policing angol terminológiával), arra semmi szükség egy szuperfejlett, méregdrága 4. generációs vadászgépre. A légierők szerte a világon nem tartanak fent erre a feladatra külön típust. A hadrendben álló szuperszonikus vadászgépekkel oldják meg a feladatot, amire a géppark kis része is elégséges.

Lássunk egy konkrét példát. Az F-15C Golden Eagle fejlesztési csomagot  a Légierő számára az F-22 program megvágása miatt alkották meg. A Légierőnek szüksége volt fejlettebb vadászgépekre, áthidaló megoldásként a meglevő jó állapotú F-15C vadászgépek élettartamát növelték meg, AESA elven működő radarra cseréltek a mechanikus legyezésűt, illetve a kabin is kapott egy apró ráncfelvarrást. De ezt nem légtérrendészeti feladatok indokolták. Az F-15EX-nél légtérrendészeti igényre hivatkozni teljes félreértése a valóságnak.

Az Olasz Légerő az Eurofighter program csúszása és az F-104S Starfighter vadászgépek üzemidejének lejártakor nem rendelkezett elég vadászgéppel. Ezért az Egyesült Államoktól 10 évre hidegháborús F-16 ADF változatot lízingelt. Békeidős légtérrendészetre ez is bőven megfelelt. A szomszédos Ausztria a korrupcióval vastagon átszőtt Eurofighter beszerzése előtt Svájctól bérelt F-5 vadászgépekkel látta el a légtérrendészeti feladatot. Ebből is láthatjuk, hogy az F-15EX az ágyúval verébre kategória, egy jó drága ágyúval ráadásul.

02 (2:53 - 2:58) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=174

A nagy ötlet bejelentése után 4 évvel is összesen csak kettő, a 001 és 002 lajtstromszámú gépek átadása történt meg. Ezek Eglin támaszponton vannak jelenleg. Az első széria 8 gépéből a maradék hatot 2022 végén kellett volna átadni, de gyártási problémák miatt ez már több mint hat hónapot csúszott. A tervezett mennyiség már többször is változott, az eredeti bejelentéshez képest volt, hogy majdnem megfelezték. A Légierő egyszer sem tiltakozott ez ellen. Nagyon erős a kontraszt, hogy az F-22 gyártásának fenntartása mellett folyamatosan, minden fronton kardoskodott, illetve az F-35A darabszám csökkentését sem intézte el egy vállrándítással a Légierő. Nagyon jól látszik, hogy mik a valódi prioritások és mit diktál a politika. De erre még visszatérünk a videó végén.

Az 2023 as pénzügyi évben (FY2023) a 144 darabos rendelést 80 gépre csökkentették, majd 78 darabra,  8 db 2022-ben, majd 24+24+24 gép, 2023, 2024 és 2025-ben.

A tervek folyamatosan változtak, felemelték 104 gépre (8+24+24+24+24, 2026-ban is 24 géppel számolva).  2023 nyarán a 2025-ös költségvetési tervben már 30 gépes redelés a terv, ami 110 gépet jelentene.

A folyamatos változás nem szokatlan, de hogy egy pillanatban az eredeti 144 gépes rendelés felezése ellen sem tiltakozott a USAF, az igen beszédes.

(Értsd, minket aztán nem érdekel...)

03 (3:15 - 3:21) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=197

Az F-15EX képes csapásmérésre és légiharc terén is helytállni, olcsóbban, mint az F-35A.

A Légierőnek F-15E üzemeltetési költsége 2008 és 2012 között 30-35 ezer dollár/repült óra körül alakult. Azóta számottevő infláció volt és azt is számításba kell venni, hogy az F-15EX végleges műszaki tartalma több, mint az F-15E típusé. A táblázatban látható üzemeltetési költségek egy kb. 220 gépes flottára igazak, az F-15EX gépből fele ennyi, ha lesz, ami növeli a fajlagos költségeket. Az F-15EX több fő és drága eleme jelenleg nincs használatban a Légierőnél.

Ez alapján nehezen védhető az 27 000 dolláros érték, amit az infografika feltüntet és később is felbukkan majd. Hogy egy új logisztikai lánccal bíró, még legoptimálisabb esetben is kisebb darabszámú és komplexebb flotta mitől lenne számottevően olcsóbb elődjénél, az nem kicsit homályos. Ráadásul úgy, hogy a F-15EX estén számolni kell a függesztett konténerek költségével. Ezzel szemben az F-35A üzemeltetési költsége tartalmazza az összes integrált berendezést is.

Az F-35A repóra költsége folyamatosan csökken, ahogy gyűlik a repült óra, nő a flotta és tapasztalat. Ez már most kb. 30 ezer dollár/óra táján van. Még, ha kicsit drágább is lenne az F-35A, ez akkor sem érv az F-15EX mellett. Néhány százalékkal alacsonyabb repóra költség nem indok egy sokkal korlátozottabban használható vadászgép mellett, mert az F-15EX nem alacsony észlelhetőségű.

04 (3:34 - 3:46) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=225

Egy F-15EX repülőgép darabára kb. 80 millió dollár.

Ez a kijelentés már azért is nehezen értelmezhető mert az első megrendelésről szóló hír 1,5 milliárd dollárról és mindössze 8 gépről szólt. Ez könnyed 150 millió dollár per repülőgép árat jelentette volna. De ugye eddig csak 2 gépet szállítottak le. Az idő persze itt is hozott változást.

Az F-35A darabára cirka 85 millió dollár volt 2021-ben[1]. Ez vélhetőleg gazdasági környezet változásai miatt nőtt 100 millió dollárra 2022-ben, majd csökkent 90 millióra a 2023 és 2024-es költségvetési évre.[2]

Az F-15EX esetén 2022-ben 10 gépes megrendelésre darabonként 114 millós árat adtak meg, ami 2023 és 2024-ben 90 és 97 millió dollárra módosult.

Apró hiba, hogy az F-15EX számára ebben nincs benne számtalan más tétel sem, a harcászati elektronikai csomag (az EPAWSS, de a Sniper és a Legion konténer sem. Az eddig leszállított két gépből az infravörös, rakétaindításra figyelmeztető berendezések is hiányoznak. Ezen nem apró tételek másnak is feltűntek, link alatt a videó leírásában.[3]

05 (4:23 - 4:31) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=263

Az F-22 és F-35 vadászgépeket nagyon veszélyes légterekben való harcra tervezék. A lopakodó kialakítás miatt áldozatot hoztak a sebesség, manőverezhetőség, fegyver-terhelés, hatósugár és az üzemeltetési költségek oltárán.

Ez a kijelentés úgy nem igaz, ahogy van, a valóság ennek pont az ellentéte. Az alacsony észlelhetőségű kialakítás megköveteli a belső fegyvertér használatát. Az tény, hogy ez némileg megnöveli a repülőgép homlokfelületét, ez azonban rendkívül kedvező hatással van a repülőgép hullámellenállására, ami hangsúlyos a szuperszonikus sebesség tartományban. Az F-15EX-hez képest az F-35 és az F-22 is újgenerációs, számottevően jobb fajlagos paraméterekkel bíró hajtóművel rendelkeznek. Ennek köszönhetően az F-35A csapásmérő fegyverzettel is képes elérni az 1,6 Mach sebességet és rövid ideig tartani is azt. Ez 2 db 2000 fontos, vagyis kb. 900 kg tömegű JDAM bombát vagy 8 db SDB-t jelent és 2, és a jövőben majd 4 db AIM-120 légiharc rakétát. Ehhez képest az F-15E csapásmérő konfigurációban egy szubszonikus repülőgép.

Az F-22 vadászgép utánégető használata nélkül képes elérni és tartani az 1,78 Mach sebességet és gyorsulása messze felülmúl bármilyen külső függesztménnyel repülő vadászgépét. Miféle áldozathozatal van itt? Semmilyen. A lopakodó repülőgépek nemes egyszerűséggel a földbe döngölik a külső függesztményekkel operáló vadászgépeket harcászati konfigurációval értelmezett csúcssebesség és gyorsulás terén is. Nem csoda, hiszen az F-15 alapjait és az alacsony észlelhetőségű vadászgépek tervezési alapjait könnyed 20-30 év választja el egymástól.

Az F-22 olyan messzire képes „elhajítani” a GBU-39 siklóbombát, amire képtelen bármilyen hagyományos vadászgép. Egy teszt során 50 000 láb magasságban 1,72 Mach sebesség mellett 130 km-es hatótávolságot ért el.  Ezzel szemben egy F-15E nagyjából 30 ezer láb magasságban szubszonikus sebességgel képes ezeket oldani, az elérhető hatótávolság jó, ha fele a fenti értéknek. 

https://arc.aiaa.org/doi/abs/10.2514/6.2011-6668

Az aerodinamikailag tiszta repülőgép a harcászati hatósugárra is nagyon kedvezőleg hat. Ezzel szemben az F-15EX külső függesztéssel hordoz minden fegyverzetet és a konténereket is. A repülőgép eredeti áramvonalas kialakítását a rakétaindításra figyelmeztető rendszer kitüremekedései is tovább rontják.

06 (4:32 - 4:40) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=273

Az F-15EX egy célszerszám egy célfeladathoz. Kiemelkedő képességekkel rendelkezik a vitatott légtérben repülő gépek elfogása szempontjából.

Már az F-15E is többfeladatú vadászgép volt, tehát nem igaz a „célszerszám egy feladathoz” állítás. Ez a kijelentés inkább csak egy szónoki trükk, ami próbálja elfedni az F-15EX hiányosságát. A narrátor célszerszámnak nevez egy többfeladatú gépet, hogy néhány téren használható képességeit alaposan eltúlozza. Ezzel próbálja jobb színben feltűntetni az alacsony észlelhetőségű vadászgépekkel összevetve, hogy „de bezzeg erre milyen jó”. Pedig nem.

A narrátor folyamatosan hangsúlyozza az F-15EX légirendészetben betöltött előnyeit, de ezeket soha nem konkretizálja vagy támasztja alá semmivel. Naná, mert nincs mivel. Ezen felül igaz zavaró, hogy a disputed és contested airspace, vagyis a jogilag vitatott és a nem uralt légtér jelzőket összemossa és összekeveri. Ez kb. az szezon és fazon esete. Az első azt takarja, amikor pl. a Dél-kínai tenger vitatott felségvizeiről van szó. A második meg pl. a légtér bizonyos részei azok, amit egyik fél sem tart teljes ellenőrzése alatt egy háborúban, mert nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer vagy vadászgépekkel őrjáratok folyamatos veszélyt jelentenek a másik számára.

A hiba ott van, hogy ha alacsony észlelhetőségű vadászgép helyett egy F-15EX-t szerez be bárki, akkor komoly hátrányban találja magát akkor, ha azokat igazi, komoly ellenfél ellen harcban is használni kéne. Ez teszi nagyon rossz ár/érték arányúvá az F-15EX-et, mert nem olcsóbb az F-35A-nál, viszont harcértéke messze alacsonyabb számtalan helyzetben.

07 (4:46 - 4:52) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=287

Hiszed vagy sem Izrael és hat további ország támogatta az F-15EX kifejlesztését, ami így olcsóbbá tette azt.

Ez ebben a formában nem igaz. Célzottan egyetlen felsorolt ország sem finanszírozta magát az F-15EX-et. A repülőgép minden egyes fő elemét és képességét korábban fejlesztették ki egy-egy exportváltozat számára.

• A törzshöz simuló üzemanyagtartály (ez a CFT, vagyis conformal fuel tank) már az F-15C-hez is létezett, de arra csak légiharc-fegyverzet volt függeszthető. Az első F-15E számára egy új változatot fejlesztettek ki, ami már csapásmérő fegyverzet hordozását is lehetővé tette, így a szárny és törzs alatti függesztőn a póttartályok helyét nem foglalta el már
• A megerősített sárkányszerkezettel már az amerikai F-15E gépek is rendelkeztek az F-15C-hez képest.
• Az F110-GE-129 hajtóművet kb. 30 éve az akkori gyártó a saját kockázatára integrálta a géphez.
• A még tovább növelt élettartamú sárkányszerkezet az dél-koreai F-15K változathoz készült
• A fly-by-wire elven működő vezérlést a szaúdi F-15SA változathoz fejlesztették ki.
• Az F-15EX még nem kapta meg rakétaindításra figyelmezhető, infravörös kamerarendszert, de ezeknek szánt hely látható a sárkányon. Ennek a fejlesztését Szingapúr finanszírozta az F-15SG változathoz.
• Az új kabint és a marketingben a „világ leggyorsabb bevetés menedzselő számítógépét” Katar fizette az F-15QA változathoz.

Tehát a Boeing szimplán fogta az F-15E export családot, átnevezte F-15EX-re. Az „új” F-15EX nem más, mint az F-15SA, SG és QA számára kifejlesztett újdonságok egybegyúrása, amit már a korábbi megrendelők megfinanszíroztak. Ennek ellenére az F-15EX nem olcsóbb, mint egy F-35A úgy, hogy a gép árában nincs benne az elektronikai hadviselési és önvédelmi rendszereket takaró EPAWSS, továbbá sem a Sniper célmegjelölő és az F-35 és F-22-vel adatkapcsolatot létesítő Legion konténer sem.

Még belegondolni is rossz, hogy mibe kerülne az F-15EX, ha ezek a lépcsők nem történtek volna meg. Így viszont nehéz másnak titulálni az F-15EX-t, mint egy eléggé túlárazott terméknek.

08 (5:00 -5:09) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=300

Ez egy alternatíva azon országok számára, amik nem rendelkeznek nagy katonai költségvetéssel, akik továbbfejlesztik légierejeüket anélkül, hogy romba döntenék a költségvetésüket.

Az eddig elhangzottak alapján mégis, hogy a búbánatba lenne olcsóbb az F-15EX, amikor kb. annyiba, vagy kicsit többe kerül, mint egy F-35A, de csupaszon, számtalan berendezés nélkül...?

Csak a margóra. Bármilyen tender, ahol az F-35A részt vett, ott a hagyományos kialakítású, erősen továbbfejlesztett 4. generációs vadászgépek mind vesztettek. Az F-15EX pont úgy nem alternatívája az F-35A-nak, ahogy a Rafale, a Gripen E változata vagy a Eurofighter Typhoon. Svájcban az értékelés vastagon aláhúzta, hogy az F-35A nyújtotta a legtöbb képességet a legolcsóbban.

És még e gy apró kiegészítés. A meglevő F-15E változatok továbbfejlesztése sem egyszerű F-15EX konfigurációra. Ugyanis az F-15EX változatnál a rakétaindításra figyelmeztető kamerák „háza” nem része a korábban gyártott repülőgépeknek. Ezen felül azon F-15E változatok, amiket a F100-PW-229 hajtóművel gyártottak, azoknál a repülőgép teles hátsó szekcióját újra kellene építeni, hogy képes legyen befogadni az F110-GE-129 hajtóművet. Ez sem két fillér. Ennek a költségét csak a sajátos politikai berendezkedéssel bíró Szaúd-Arábia fizette ki, az F-15S-ről SA-ra alakított gépeknél.

09 (5:32 – 5:50) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=332

A 29000 font tolóerő lehetővé teszi, hogy az F-15EX elérje a 2,5 Mach csúcssebességet nagy magasságban. Ezzel az F-15EX gyorsabb, mint az F-22 vagy az F-35, sőt, az F-15EX gyakorlatilag a világ leggyorsabb vadászgépe.

Ööööö, nagyon nem, számtalan ok miatt.

1. Először is F-22 csúcssebessége titkos, tehát az összehasonlítás eleve nem lehetséges, semmiféle alapja nincs a kijelentések már emiatt sem. Ezen felül a tolóerő amúgy sebesség és magasságfüggő.
2. Az F-15 csúcssebesége a tündérmesékben 2,5 Mach. Elméletben, egy hideg napon, mindenféle függesztősín és fegyverzet nélkül képes lenne elvben elérni, ezt alátámasztja az F-15C és F-15E gépek üzemeltetési kézikönyvei. Apró hiba, hogy egy fegyverzet nélküli repülőgép csúcssebessége mióta érv bármire is...? Mire jó egy ilyen vadászgép? A nagy büdös semmire.
3. Ezen felül akármekkora elméleti csúcssebessége is van egy vadászgépek, az harcászatilag lényegében soha nem kiaknázható. Mert arra fel is kéne gyorsulni. A légi harc kiterjedtsége, radarok észlelési távolsága és hatósugár miatt ezt nem lehet elérni. Egész egyszerűen nincs idő felgyorsítani arra, nemhogy még tartani is azt. Még, ha nagyon elméleti helyzetben lenne esély erre, akkor meg a harcászati hatósugár lenne értelmezhetetlenül kicsi.

De akkor lássuk számokkal a helyzetet, ne csak a levegőbe beszéljünk, ami igen trendi manapság. Sajnos.

Egy F100-PW-220 hajtóműves F-15E, törzshöz simuló üzemanyagtartállyal felszerelt gép, 2/3 üzemanyag mennyiséggel, 4+4 AIM-9 és AIM-7 rakétával 13 km magasan 140 másodperc alatt gyorsul fel 0,8 Mach sebességről 1,2 Mach-ra. 220 másodperc alatt 1,3 Mach és 380 másodperc alatt 1,4 Mach sebességre.

Ok, ez egy F-15E volt, akkor lássuk az EX-et. Még, ha számításba is vesszük a kb. 15%-kal nagyobb tolóerejű GE F110 hajtóművet, illetve a kisebb légellenállású AIM-120 rakétákat az AIM-7-hez képest, és 20%-kal jobb gyorsulást tételezünk fel, még akkor is 180 másodperc, vagyis 3 PERC szükséges, hogy 1,3 Mach sebességre gyorsítson az F-15EX 8 rakétával, de Sniper konténer nélkül. Tehát valójában még csak egyenértékűnek sem tekinthető egy F-35A-val, ahol az kb. azonos funkciójú EOTS berendezés a repülőgépbe van integrálva.

Két konténerrel, amikor a Legion vagy a terepkövető radart tartalmazó konténert is hordozza a gép a Sniper mellett, akkor már az 1,2 Mach sebességre gyorsítás is 140 másodpercről kb. 220 másodperce nő az F-15E esetén. A korábbihoz hasonló becsléssel élve az F-15EX-nél ez kb. három percet jelent. Teljesen egyértelmű, az F-15EX semmilyen harcászati konfigurációban nem a világ leggyorsabb vadászgépe.

Csak a törzshöz simuló üzemanyag tartályokkal, konténerek nélkül, 8 db rakétával a három perces gyorsítás, nagyjából 1 Mach átlagsebességgel számolva kb. 54 kilométer távolságot igényel. Hogy ez mennyire sok? Nagyon. Ha mindkét oldalon kb. ilyen vadászgép gyorsít és egymást már 100 km távolságból érzékelték, akkor már régen egymás megsemmisítési zónájában lesznek, amikor még az 1,2 Mach sebesség közelében sincsenek.

A nagy magasságú látótávolságon túl vívott légiharc során minden résztvevő a minél nagyobb sebesség minél rövidebb idő alatt történő elérésére törekszik. Ennek oka, hogy a repülőgép a rakéta első fokozataként viselkedik. Nagyobb magasság és kezdősebesség esetén a rakéta megsemmisítési zónája nagyobb. Ezen a téren az F-15EX csúfosan elvérzik az alacsony észlelhetőségű repülőgépekkel szemben. Az F-15EX kellően gyorsan csak nagyjából 1,4 Mach sebességet képes elérni. De azt is csak a törzshöz simuló üzemanyagtartályok, póttartályok és konténerek nélkül, 8 légiharc-rakétával. De még ehhez is optimális körülmények kellenek.

Ezzel szemben az F-22 utánégető nélkül 13-14 km magasságban 2 Mach sebességet is képes elérni, és 1,78 Mach sebességet huzamosabb ideig tartani. Ez utóbbi nem elméleti csúcssebesség hiszen az 2 Mach vagy felette van. Csak annyit tudni, hogy ezt képes elérni a Raptor, de a csúcssebessége nem publikus.

Ráadásul az F-15 család csúcssebességét nem csak a fizika gátolja. Gyakorlati okokból a repülőgépek csúcssebességét 2 Mach-ra korlátozták le még a nagyjavítások után végrehajtott ellenőrző repüléseknél is. Azt állítani, hogy az F-15EX a világ leggyorsabb vadászgépe és képes 2,5 Mach sebességre több, mint egyszerű tévedés, ez már inkább az égbekiáltó ostobaság és tudatlanság kategóriája.

És végül, folyamatosan hajtogatott „elfogó vadász” kifejezés is pontatlan. Az utolsó dedikált elfogóvadászgép, amit az Egyesült Államok gyártott az F-106 Delta Dagger volt. Az F-15EX egy többfeladatú vadászgép. Pont. Az, hogy esetleg maximális tolóerővel végrehajtott kis hatótávolságú elfogási profilt repülnek vele, ez csak egy lehetőség a sok közül. Ebben az esetben viszont a hatósugara korlátos CFT nélkül, CFT-vel viszont a csúcssebessége az...

10 (10:59 – 11:25) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=658

Az új F-15EX képes lesz célra vezetni 12 darab rakétát is egyidőben, ezt a szárnyakon levő új, külső függesztési pont teszi lehetővé. Az korábbi F-15 változatok erre „csak” 8 rakétával képesek. Az F-15EX azonban a Boeing állítása szerint képes lehet akár elképesztő, 22 darab légiharc-rakéta hordozására is. Nem biztos, hogy ez a képesség a kezdetektől rendelkezésre áll-e, vagy csak később lesz megvalósítva.

Teljesen lényegtelen, hogy az unaloming sulykolt békeidős légtérrendészetben, hogy 8, 12 vagy 22 rakéta hordozására képes-e az F-15EX. De igazából más helyzetben is. Azt a korábbiakban is láttuk, hogy mekkora ára van a CFT és a konténerek hordozásának. Már 12 darab légiharc rakétával és konténerekkel is az F-15EX szubszonikus típussá válik. A 22 légiharc rakétával repülő F-15EX nagyjából egy vadászgép paródiája lenne. Egy szubszonikus vadászgépről beszélünk, borzalmas gyorsulással, szerény hatósugárral. Teljesen agyatlan koncepció.

11 (11:25 - 11:38) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=685

Az ok erre a fejlesztésre az, hogy a kínai J-16 vadászgép akár 12 darab légiharc-rakéta hordozására is képes lehet. A Légierő emiatt növelné meg a hordozott rakéta mennyiséget a riválishoz képest, erről szól ez az egész.

A nagy távolságban vívott légi harcot alapvetően a nagyobb megsemmisítési zónával bíró, megfelelő manőverezőképességű, megbízhatóan működő, és nem a felesleges mennyiségben hordozott légiharc-rakéták döntik el. Láthattuk, hogy 12 rakétával, CFT-vel és egy konténerrel az F-15EX-ből a gyakorlatban szubszonikus csúcssebességű lesz. Ellenben, 6-8 darab rakétával egy átlagos 4. generációs vadászgép 50 km nagyságrendű gyorsítás után azért képes elérni az 1,3-1,4 Mach-ot és magasabbra is emelkedne a szükséges idő alatt az őrjáratozási magasságból. Tehát semmi értelme annak, hogy egy vadászgép külső függesztéssel 8 darab rakétánál többel legyen felszerelve főleg, ha még konténert is hordoz ezek mellett.

A bevágott illusztráció a Predator mozifilmből neveséges. A csöves tűzfegyverek gyalogsági harcászatban esetleg hasznos tűzgyorsaságával próbálta teljes tévútra terelni az érvelést a narrátor. A világ minden vadászgépén a függesztési pontok mennyisége a variálhatóságot szolgálja és nem azt, hogy mindig mindre, a maximális mennyiségben vagy tömegben függesszenek fegyverzetet.

Az alacsony észlelhetőségű vadászgépek akár csak 4 darab légiharc rakétával valójában a földbe döngölik az F-15EX-et, teljesen mindegy, hogy azon 8, 12 vagy 22 rakéta van. Mert annyival hatásosabban képesek azt használni nagyobb sebességük, jobb gyorsulásuk és az alacsony észlelhetőségük miatt.

Ha csak a repülőgép radarjának hatótávolsága és a hordozott rakéták mennyisége lenne faktor, akkor ezek szerint a világ legjobb vadászépe egy Boeing 747-es lenne, hatalmas radarral az orrában, több tucat AIM-120 rakétával a rakterében forgótáron. Nyilvánvalóan nem ez a helyzet. Ez pont olyan bugyuta ötlet, mint a 22 légiharc rakétás F-15EX koncepciója.

12 (11:38 - 11:46) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=698

Az F-15EX másik újdonsága, hogy képes nem konvencionális méretű fegyverzet hordozására is. A leglényegesebb a hiperszonikus rakéta, ami 3500 kg tömegű és 7 méternél is hosszabb lehet.

A Légierő jelenleg semmiféle hiperszonikus rakétával nem rendelkezik. A futó fejlesztési program nehézségei alapján a közeljövőben sem fog, sőt, talán soha. Ugyanis kezd felsejleni, hogy ár/érték aránya vagy akár csak a képességei korlátozottan hasznosak egy ilyen fegyvernek. A hiperszonikus rakéták körüli felhajtás is megérne egy videót, de erről talán máskor. Az viszont határozottan érdekes marketing stratégia, hogy egy nem létező fegyverrel reklámoznak egy repülőgépet...

Még, ha létezne is ez az elképzelt 3,5 tonnás szörnyeteg, az ötlet, hogy ezt egy vadászgépnek kellene hordoznia, az elég buta gondolat. Stratégiai fegyvereket – mert egy 3,5 tonnás rakéta bizony az árát és a lehetséges célpontjait nézve az – okkal nem vadászgépek hordoznak. Nem praktikus semmilyen szempontból. Számtalan oka volt és van annak, hogy az AGM-86 ALCM manőverező robotrepülőgépeket B-52 és B-1 bombázók hordozzák és az összes hasonló kategóriájú fegyvert. Annak ellenére, hogy ezek rövidebbek, mint 7 méter és tömegük a 1,5 tonnát sem éri el. A bombázók képesek tömegesen indítani ezeket nagy távolságból kiemelten fontos célok ellen. Az F-15EX jó ha egy darab ilyen elképzelt hiperszonikus rakétát tudna hordozni a törzs alatt, hogy CFT-vel, illetve két póttartállyal legyen értelmezhető hatósugara. Mármint harcászati vadászgép szemüvegén keresztül nézve, mert a hatósugara köszönőviszonyban se lenne egy bombázóéval.

A lopakodó repülőgépek nem képesek erre.

Ha valaha is rendelkezni fog hiperszonikus rakétával a Légierő, akkor azokat egészen biztosan a bombázók méreteihez tervezik meg. A múltbeli tapasztalatok alapján ez teljesen egyértelmű, amit az eredeti videó teljesen figyelmen kívül hagyott. Tehát a B-52, B-2 és az új B-21 is képes lesz azokat hordozni. Ebből a B-2 és a B-21 is alacsony észlelhetőségű. Tehát az a kijelentés, hogy lopakodó repülőgép nem képes egy ekkora méretű és tömegű fegyvert hordozni ismét csak egy téves kijelentés. Szerencsésebb lett volna lopakodó vadászgép szóhasználat.

Ekkora méretű és tömegű stratégiai fegyverzetet okkal hordoznak bombázók. Költséghatékonyabb és praktikusabb. Egyetlen bombázó, egyetlen tankergép támogatásával 10 000 km nagyságrendű távolságból képes elérni a bevetési területet vagy őrjáratozni sokáig, ha erre van szükség. Az F-15 ennél egy nagyságrenddel kisebb hatósugárral rendelkezne, és ez nem költői túlzás. Ha csak a tűzerőt nézzük, egy bombázó valószínűleg legalább 6 darab 3,5 tonnás eszközt hordozhat. 6 darab F-15EX üzemeltetési költsége és a tankerek mellé annyival több egy bombázó és egy tanker költségéhez képest, hogy arról beszélni sem érdemes. Ja, és akkor még meg is kéne venni ezeket a gépeket, amikor a B-52 és a B-2-es már hadrendben vannak évtizedek óta.

Miért fontos a nagy hatósugár? Mert a stratégiai fegyverek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát nem építik ki mindenhol, annak költsége miatt. Ezért is alkalmatlan platform egy ekkora fegyverhez az F-15EX. Mert annak egy bombázóhoz képest közel kell települni a bevetési területhez. Egy B-2 vagy B-52 még akár az Egyesült Államokból felszállva is támadhat célt, honi támaszpontjáról. Komoly ellenfél ellen, aki hiperszonikus rakéták lelövésére képes légvédelmi rendszerrel is bírhat, azok ellen tömegesen kell is indítani még ezt is, akár több irányból, amire egy F-15EX flotta nem képes. Ráadásul relatíve közel kéne a célponthoz települni, már ha van hova...

13 (12:00 – 12:06) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=720

Most már érthető, hogy mi értelme van ennek a régi platform feltámasztának, és hogy a továbbfejlesztése miért egy okos húzás.

Már elnézést, de látjuk egy francokat. A helyzet homlokegyenest az ellenkező. Az összes eddig érvként felhozott kijelentés még enyhe kifejezéssel is téves, de az égbekiáltó ostobaság lenne a pontosabb kifejezés azokra. A felhozott érvek mentén lényegében nincs olyan technikai vagy költségparaméter, ami értelmessé tenné az F-15EX beszerzését.

14 (12:20 – 12:31) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=740

Az F-15EX 29 500 font, tehát nagyjából 13 tonna fegyverzet hordozásra képes. Ha ez igaz, akkor az F-15EX képes a legnagyobb tömegű fegyverzet hordozására a világon a vadászgépek közül.

Ez a 13 tonna maximális terhelhetőség is a fantázia szüleménye. Ha minden függesztési pontra a legnehezebb fegyverzetet függesztjük, akkor sem jön ki az állított érték. Na nem mintha lenne szikrányi értelme is ennek konfigurációnak.

Még, ha csak 10 tonna körüli fegyverzetet hordozna, az F-15EX hatótávolsága nagyjából a bányászbéka alfelét súrolná. Ez az eszement terhelés is csak 3 db GBU-28 lézervezérlésű bombával lenne elérhető, amikor ennek semmi értelme. Ez egy speciális, megerősített, földalatti létesítmények ellen tervezett bomba. Már az is eleve érdekes kérdés, hogy egy igen erősen védett célnál hogyan tudná ezt egyáltalán használni a gép, mert annak használatához kb. 10 kilométer magasan kell repülni, hogy becsapódáskor a sebessége és szöge megfelelő legyen a bombának. Apró hiba, hogy ez a bevetési profil nagyjából gyakorló célpont egy légvédelmi rendszernek.

Ezen a ponton a videó nagyjából azt próbálja eladni, hogy F-15EX egy 2,5-szeres hangsebességű vadászgép, ami 13 tonna fegyverzettel repül. Ezek önmagukban is totális ellentmondások és mindez úgy, hogy igazából egyik kijelentés sem igaz. Még, ha ezekre képes lenne papíron az F-15EX, akkor sem tenné nagyobb harcértékűvé a vadászgépet.

Azért, mert egy F-15EX képes elvi szinten 7 db 2000 fontos GBU-31 JDAM hordozására, még nem lesz összességében jobb repülőgép egy F-35-höz képest, ami belső térben csak kettőt, belső és külső függesztéssel akár négyre vagy hatra is képes.

Vegyünk egy egyszerű analógiát. Egy ősrégi muskéta kalibere nagyobb, mint egy M16 gépkarabélyé. Akkor ez azt jelenti, hogy az M16-nál jobb a muzeális fegyver? Egy fenéket...

15 (12:56 – 13:06) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=776

Hogy a kínai vadászgépeket elrettentse, az F-15-nek kell azokat először észlelnie. Ahogy a harckocsiknak a túlélésért fontos a megfelelő páncélzat, a vadászgépeknél a radar biztosítja a túlélést.

Ennek az analógiának semmi értelme. Az alacsony észlelhetőség a helytálló analógiája a páncélnak. Mi ad jobb védelmet annál, ha nagy távolságon még észlelni sem lehet a célpontot radarral?

Amennyiben nem alacsony észlelhetőségű vadászgépekről beszélünk, egy adott ponton túl semmiféle előnyt nem ad az extrém nagy hatótávolságú radar. Mert ettől még nem feltétlen képes az ellenséges vadászgépek rakétáinak megsemmisítési zónáján kívül, vagy legalább annak a szélén maradni az F-15EX, amikor az a rakétáit már a siker reményével indíthatná. Lehet akár 150 km észlelési távolsága az AN/APG-82 radarral egy agyonpakolt F-15EX-nek, ha egy 1,4 Mach sebességre is képes kínai vadászgép mondjuk csak 100 km észlelési távolsággal akár 15-20 km nagyobb megsemmisítési zónájú rakétával bírhat, az AIM-120-szal azonos méret kategóriában.

Ezzel szemben egy alacsony észlelhetőségű vadászgép észlelése még 30 km távolságban is a tündérmese kategória a jelenleg használatos vadászgép radarokkal. Tehát a lopakodó vadászgépek sokkal közelebbről indíthatják a rakétáikat úgy, hogy azok még jobban gyorsulnak és gyorsabbak is. Az F-15EX AN/APG-82 radarja semmiféle előnyt nem biztosít az F-35A AN/APG-85 radarjával szemben. Azonos kategóriába és generációba tartoznak.

A lenti linken egy amerikai pilóta igen szemléletes példákkal mutatja be, hogy az alacsony észlelhetőségű F-22 hogyan döngöli a földbe az akár 3-szoros számbeli fölényben levő F-15C vadászgépeket is különösebb erőlködés nélkül. Az F-35A és az F-15EX összevetés se hozna ki mást eredményt, csak kevésbé lenne látványos a különbség, de ez a különbség ettől még létezik.

https://youtu.be/6pivtRMOf8s?t=2480

Tovább információ a Raptorról.

https://youtu.be/lltMfkj1yPU?t=3452

16 (13:36 - 13:44) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=816

A lopakodás fontos, de ha képes vagy elsőnek érzékelni az ellenséget, illetve a rakétád nagyobb hatótávolságú, az nagyon fontos tényező a légiharcban.

Az eddig elhangzottak alapján az F-15EX agyonpakolva pont, nem képes erre a két dologra. A pocsék gyorsulása és alacsonyabb csúcssebessége miatt hiába képes adott estben kicsivel előbb érzékelni egy J-16 vadászgépet, attól még simán alulmaradhat az AIM-120C megsemmisítési zónájával egy azonos kategóriájú kínai rakétához mérve.

Az „először érzékelni” az ellenséget terén is bajban lehet az F-15EX. Kína ugyanis rendelkezik már alacsony észlelhetőségű vadászgéppel, a J-20-szal. Az ellen egy F-15EX-szel harcba szállni inkább szuicid hajlamot feltételez. Érdekes módon a videó végig úgy tesz, mintha Kína nem rendelkezne lopakodó kialakítású vadászgéppel. Érdekesen szelektív objektívvel bír no... 

17 (14:10 – 14:20) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=851

Az F-15EX képes követni és csapást méri földi célpontokra is, ami önmagában is egy őrületes képesség. Ehhez az új Sniper célmegjelölő konténert használja.

Semmi őrületes nincs ebben. Az F-15EX pontosan ugyanazokat a fegyvereket hordozná, mint a Légierő meglevő F-15E vadászgépei. A JDAM bombacsaládot, az SDB-t, lézervezérlésű bombákat és igény szerint buta bombákat. Sőt, ugyanazt a Sniper konténert használják. Az F-15EX elméletileg képes használni az AGM-88 HARM tűzvezető radarok ellen kifejlesztett rakétát. Ennek sok jelentősége nincs. A legfeljebb 2 darabos mennyiség és annak paraméterei eleve elavulttá teszik a hidegháború utáni, területvédelmi képességgel bíró légvédelmi rendszerekkel szemben.

Az F-35A ugyanazt a JDAM és SDB családot, illetve az AGM-154 JSOW-t képes használni. Ha nem szükséges az alacsony észlelhetőség, akkor az F-35A külső függesztéssel képes az F-15E-vel azonos, praktikus mennyiségű fegyverzet hordozása. Mindezt úgy, hogy a legnagyobb légellenállású csapásmérő fegyverzet legalább fele belső fegyvertérben van hordozva.

18 (15:18 – 15:23) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=918

Az F-15EX hatalmas, 800 tengeri mérföldes, vagyis 1280 km-es harcászati hatósugárral bír.

A reklámozott 13 tonnás fegyverzettel erre egészen biztosan nem képes az F-15E paraméterei alapján még végig nagy magasságban repülve sem, de igazából még ennek a felével sem. Ez megint csak a tipikus esete a „mondjuk egy szép nagy számot”, akkor is, ha ez megint ütközik a leggyorsabb vadászgép vagy a legnagyobb tömegű hordozott fegyverzet marketing dumával.

Ráadásul, mivel az F-15EX nem alacsony észlelhetőségű, ezért egy komoly ellenfél ellen, ahol területvédelemre alkalmas légvédelmi rendszerek is jelen vannak, ott a vadászgépnek a harci zónában lényegében csak a terepkövető repülési profil biztosítja a túlélést. Úgy, ahogy, egy bizonyos pontig. Az Ukrajnában zajló konfliktus egyik komoly tanulsága pont ez. Apró hiba, hogy a kismagasságban repülés üzemanyag fogyasztása akár 2,5-3-szorosa is lehet a nagy magasságú, gazdaságos utazósebességhez képest úgy, hogy még kisebb is az utazósebesség.

19 (16:33 – 16:50) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=992

Az F-15EX sárkányszerkezete 20000 repült órás élettartammal bír, addig az F-35A csak 8000 órányival. Az F-15EX 75%-ban azonos részegységekkel bír a Légierő korábbi F-15 változataival, tehát a logisztikai lánc nagy része már eleve létezik és ez változatlan marad.

Papíron ez szép, de az élettartam csak egy terv. Az F-16C vadászgépet is csak 8000 órára tervezték, ehhez képest évekkel ezelőtt is volt olyan F-16, ami elérte már a 9000 repült órát. Viszont azt nézve, hogy mennyire elavult ma már egy nem alacsony észlelhetőségű repülőgép, ez csak egy olcsó üzleti trükk. Mi szükség van egy olyan vadászgép sárkányra, ami 50+ évig képes lenne repülni, ami már most is elavult...?

Az azonos logisztika és 75%-ban közös alkatrészbázis inkább csak játéknak tűnik a számokkal. Lehet, hogy ez egyszerű csavarok, szegecsek szintjén darabra igaz, de semelyik amerikai F-15-öt üzemeltető alakulatnál nincs GE F110 hajtóműves F-15 változat, sem olyan, ami rendelkezne az elektronikai hadviselési csoma g (EPWASS) bármelyik elemével, vagy a kabinban akár csak egy műszere és kijelző is azonos lenne az F-15EX-vel. Ezek a nagy értékű és drága berendezések. Egyedül az AN/APG-82 radar az, aminek egy változata a továbbfejlesztett légierős F-15E gépeken megtalálható.

20 (16:56 – 17:08) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=1015

Én csak azt mondom, hogy az F-15EX egy elfogó vadászgép, ami egy igazán kiváló vadászgép a vitatott felségterületű légterek ellenőrzésére, ami több kulcsfontosságú előnnyel bír. Az F-15EX egyedi többfeladatú képességgel rendelkezik, hogy képes mind légi és szárazföld célok támadására.

Nos, szíved joga ezt állítani, csak a videó egymásnak durván ellentmondó állításai semmilyen módon nem igazolják ezeket kijelentéseket. Az F-15EX még mindig nem egy elfogóvadászgép és egyáltalán nem kiváló vadászgép az F-35A-hoz mérve. Az, hogy többfeladatú, az minden csak nem egyedi képesség a XXI. században. Már a 30 évvel ezelőtti F-15E is az akkori csúcskategóriás légiharc képességgel, precíziós éjszakai csapásmérő képességgel bírt, illetve terepkövető repülésre is képes volt. A legviccesebb az, hogy a videó elején a narrátor még azzal érvelt, hogy az F-15EX egy célszerszám egy célfeladathoz, itt meg már, hogy többfeladatú. Ez aztán a koherens évrendszer...

21 (17:09 – 17:19) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=1028

Ez különlegesen fontos a SEAD műveletek miatt. Mi az a SEAD? Az ellenséges radarok elnyomása. (Suppression of Enemy Air Defenses) Az F-15EX képes az orosz Sz-300 légvédelmi rendszerek kiiktatására, mielőtt azok érzékelnék azokat.

Hát hooooogyne... Éppen ezen a területen végtelenül elavult egy nem alacsony észlelhetőségű kialakítással bíró repülőgép főleg, a területvédelmi képességgel bíró légvédelmi rendszerek ellen, mint az Sz-300 család, aminek az Sz-400 is a tagja. Hogyan iktatná ki pont az Sz-400-ast radarját még az F-15EX észlelése előtt, amikor még a gépet reklámozó infografika szerint is kb. 250 km távolságból képes észlelni az Sz-400 tűzvezető radarja...?

Ezen felül maga a SEAD egy elavult terminológia. Ugyanis a többcélcsatornás légvédelmi rendszerek elnyomása lényegében lehetetlen. Nem a hidegháború végi korszakban vagyunk, ahol jellemzően egy légvédelmi rakétaosztály egyszerre csak egy célra tudott rakétát célra vezetni. A hidegháború végén ráadásul már létezett a Sz-300P család, több, mint 10 éve, és az Sz-300V1 is 8 éve. Ezek egy időben akár 6 célpont támadására is képesek voltak egy irányban.

Egy légvédelmi rendszert ma jellemzően túlterheléses támadással vagy alacsony/nehezen érzékelhető fegyverzettel csapnak szét, több irányból támadva minél több támadóeszközt indítva. Annak a korszaknak vége, hogy néhány radar elleni rakéta egymás utáni indításával több perce is elhallgatható egy radarvezérlésű légvédelmi rakéta-rendszer. Ráadásul úgy, hogy az Sz-300 család rakétainak átlagsebessége a célleküzdés folyamán alsó hangon kétszerese az AGM-88 HARM-nak...

22 (17:26 – 17:43) https://youtu.be/EZ111VcweOA?t=1047

Az F-15EX szintén előnnyel rendelkezik, amikor az „erőtöbbszörözés” kerül szóba. Ezt támogatja a Legion konténer, ami lehetővé teszi, hogy a gépek egymás között céladatot osszanak meg egy olyan géppel, ami jobb pozícióba lehet a támadáshoz. Amennyire tudom az F-22 és F-35 erre nem képes.

Az eddig elhangzott levezetés alapján remélem a nézőnek nyilvánvaló, hogy nem a 12 vagy 22 légiharc-rakéta hordozása, vagy a nem létező 13 tonnás fegyverterhelés erő többszöröző képesség lenne. Az igazi erőtöbbszöröző tényező az a képességcsomag, ami a meglevő fegyverzet sokkal hatékonyabb használatát teszi lehetővé. Az pedig az lopakodó kialakítás és mindaz, amire az F-35A képes.

A narrátor utolsó megjegyzése árulkodik a videót készítő teljes tájékozatlanságáról. A Legion konténer pont amiatt szükséges az F-15C és EX számára is, mert a mai szemmel kőkorszaki, Link 16 protokollt használó adatkapcsolata a meglevő F-15 gépeknek alkalmatlan arra, hogy adatkapcsolatot létesítsen a fényévekkel fejlettebb F-22 és F-35 vadászgépekkel. Az F-35 és F-22 mindig is képesek voltak adatkapcsolat létesítésre, ráadásul sokkal magasabb színvonalon.

Az már csak hab a tortán, hogy a videó simán elfelejtette, hogy az Legion konténer infravörös célkereső rendszer is tartalmaz. Hogy legalább el lehessen mondani, hogy az F-35A integrált DAS kamerendszeréhez képest legalább egy csak előre figyelő infravörös célkeresője is lehet az F-15EX-nek. Azon az áron, ha lemondanak a törzs alatti póttartályról és hogy lényegében szubszonikus lesz a típus. 

Ezzel elértünk a videó végéhez. Sajnos nem tudom megállni azt, hogy ne állapítsam meg, hogy az eredeti angol videó minősége valami elképesztően pocsék. Ahhoz, hogy egy vagy több vadászgép képességeit megértsük és összehasonlítsuk számtalan területen igényel hozzáértést. Aminek nyilvánvalóan híján volt az videó készítője. Lényegében egyetlen helytálló érvet sem tudott az F-15EX mellet felhozni pusztán technikai szemmel nézve.

Az eredeti videó érdekes módon nem említette a talán egyetlen védhető érvet az F-15EX beszerzése mellett. A Boeing pénzügyi helyzete megrendült a B737 MAX kettős katasztrófáját követően, amire még egy lapáttal rátett a COVID hatása a légiközlekedésre. Mivel az F-35 program mellett a Légierő semmilyen más szuperszonikus vadászgépet nem szerzett be az F-15E 2003 végén, illetve az F-22 2012-ben leállt gyártása óta – amit nem is a Boeing gyártott – és az F-15E export megrendeléseknek is leáldozott, ezért a B737 MAX magával ránthatja a Boeing vadászgép fejlesztési és gyártási képességeit is. Az F-15EX megrendelése életben tarthatja Boeing vadászgépes divízióját, ami a jövőbeli vershelyzet megtartását teszi lehetővé, hogy a Lockheed Martin ne rendelkezzen monopóliummal. Mondjuk ez is sajátos érv a papíron szabad verseny és kapitalizmus hazájában, de ezen most elegánsan lépjünk át.

A csatorna alapvetően technikai megközelítése mellett is el lehet fogadni egyéb, akár nemzetgazdasági szempontokat is. Ez is egy érv, egy jövőbeli gép árcímkéjét nézve, nyomós ok lehet. A baj az, hogy ahelyett, hogy ezt hozná elő, az idézett és számtalan más videó csak az elhangzott téves és ostoba kijelentéseket hozzák fel az F-15EX mellett. Ezt egyszer sem. Vajon miért?

Amúgy még ennek, az nemzetgazdasági érvnek is van támadási felülete. Ugyanis a Légierő több, mint 5 éve nagyjából 1500 fős pilótahiánnyal küzd. Hogy egy személyzeti hiánnyal küzdő légierőnek miért kell 100+ új vadászgép, az is egy érdekes kérdés.

Az F-15EX-re adott első megrendelés amúgy 2019-ben történt. Az akkori védelmi miniszter Patrick M. Shanahan volt, aki azt megelőzően 30 évet dolgozott a Boeingnál különféle pozíciókban. Nahát... Meglepődtünk?

Félreértés ne essék, az F-15EX egy kiváló 4. generációs vadászgép, lényegében ennek a generációnak talán fejlődési csúcsának tekinthető. Azon országok számára, akiknek nem hozzáférhető az F-35A, ez is egy lehetőség. Csak ez még nem teszi értelmessé a beszerzését pusztán technikai paraméterei és árát figyelembe véve az Amerikai Légierő számára vagy bárkinek, akinek az F-35A exportja engedélyezett.

Az F-15EX némi diverzitást biztosíthat a Légierő számára, a legöregebb F-15C és D gépek feladatát képes átvenni békeidőben, ha az F-22 vagy F-35 vagy a meglevő F-16 gépek éppen repülési tilalom alatt állnának. Csak ennek az árcímkéje borzasztóan magas. Erre a híres Boneyardból előkapart F-16 ADF gépek is képesek lennének. Az F-15EX szinte feltétlen nélkül szeretet kap médiában, a beszerzést firtató legtöbb anyag súlyos tévedésekkel van megszórva. Remélhetőleg ez a videó sikerült tisztázni a témát.

[1] https://www.saffm.hq.af.mil/Portals/84/documents/FY22/PROCUREMENT_/FY22%20DAF%20J-Book%20-%203010%20-%20Aircraft%20Proc%20Vol%20I.pdf?ver=D30H6xM2u1TyofiA4HpW3g%3d%3d

[2]https://www.saffm.hq.af.mil/Portals/84/documents/FY24/Procurement/FY24%20Air%20Force%20Aircraft%20Procurement%20Vol%20I.pdf?ver=NMExUp6ZOJkMDUTjzBwtbA%3D%3D

[3] https://breakingdefense.com/2022/04/air-forces-math-on-the-f-15ex-and-f-35-doesnt-add-up/

Közreműködők

• Molnár Balázs                                Grafika, animáció, szöveg
• Cifka”Cifu” Miklós                           Technikai lektor

A Patreon csatorna elérhetősége az extra tartalomhoz és a csatorna támogatásához.
https://www.patreon.com/militavia