Előszó
A Moszkva cirkáló elsüllyesztése után úgy tűnik az orosz fegyveres erők újabb komoly pofont volt kénytelen elszenvedni, amikor egy A-50 típusú légtérellenőrző repülőgépét lelőtték és egy Il-22M11 vezetési pontként szolgáló repülőgép súlyos sérülést szenvedett el. Mi és hogyan történhetett? Lássuk hát. 
Mi történt?
Az ukrán fél által nyilvánosságra hozott radarkövetési, vagyis radar track adatok alapján az látszik, hogy több repülőgép már őrjáratozott Primorszk közelben az Azovi-tenger északi partjánál. Észak-keleti irányból érkezett az A-50 légtérellenőrző repülőgép, közeledve a többi repülőgép felé. Amint az A-50-es elérte az őrjáratozási zónát, eltűnt a radarokról. Ezt követően még egy további gép dél-délkeleti irányba fordul, valószínűleg az volt az Il-22, ami találat után süllyedés közben a legközelebbi reptér felé vette az irányt, ahol kényszerleszállást hajtott végre. Süllyedés közben a távozó gép eltűnik a radarhorizont alatt.
A lelövést valószínűleg az ukránok merészségének alábecsülése és egy légvédelmi rakétaosztály tette lehetővé. Milyen légvédelmi rakéta osztály? Hát, két esélyes is van.
Ukrajna a háború előtt rendelkezett Sz-200 Vega 255 km és Dubna 300 km hatótávolságú komplexumokkal. Ezeket még a 2010-es évek elején leállították, de lehetséges, hogy néhányat vagy egyet sikerült üzemképessé tenni. Eddig, amit lehetett tudni, hogy a Kercsi híd támadáskor a régi megmaradt rakéták közül többet felhasználtak, talán csalinak, talán másféle harci rész hordozóeszközeinek úgy, hogy kitelepültek és nem az eredeti fix tüzelőállásukból indították azt.
A másik jelölt a PATRIOT rendszer egy rakétaütege. Az Ukrajnának átadott PATRIOT rakétaütegek mellé kaptak GEM-T (vagyis Guidance Enhanced Missile) változatú rakétákat, aminek a névleges maximális megsemmisítési távolsága a szakirodalmi források szerint 160 és 220 kilométer közötti. A frontvonal január 15-i állása szerint az őrjáratozási zóna széle a zaporizzsjai atomerőmű víztározójának északi partjától, vagyis a frontvonaltól kb. 160 kilométer távolságban van, illetve az ahhoz közel, de már keletebbre levő területekre is igaz ez a távolság. Tehát még a konzervatívan vett PATRIOT megsemmisítési zóna széle eléri azt, ahol találat érte az orosz gépeket.
Ha PATRIOT-tal érték el a sikert, akkor felvállalták annak kockázatát, hogy az orosz rakéta- és talán még a csöves tüzérség hatótávolságába települjön időlegesen egy rakétaüteg. Az oroszok úgy tűnik, hogy fel sem tételezték, hogy ez lehetséges fenyegetés, mert akkor nem biztos, hogy csak ekkora távolságot tartottak volna a fronttól.
Figyelembe véve, hogy csak néhány PATRIOT rakétaüteget kaptak eddig az ukrán fegyveres erők, ez azt jelenti, hogy a védelem egyik legnagyobb harcértékű és legkisebb mennyiségben elérhető eszközét tették kockára. Az ukránok számára elérhető többi légvédelmi rakéta-rendszer maximális megsemmisítési távolsága messze elégtelen a feladathoz. A megmaradt Sz-300PT-1, PSz és a szlovákoktól kapott egy Sz-300PMU osztály maximális megsemmisítési távolsága névlegesen csak 75 kilométer. A francia SAMP/T zónája is 120 kilométer távolságban ér véget. A többi potenciális légvédelmi rendszer, mint a NASAMS (AIM-120 C5 / C7 rakétával) vagy az IRIS-T SLS pedig még ennél is kisebb hatótávolsággal bír.
Viszont, ami érdekes, hogy az Il-22 repülőgépen ejtett sérülések, a számtalan kis sérülésnyom inkább az Sz-200-as rakéta harci részére utal. A PATRIOT rakéta harci része 45 grammos, nagyméretű repeszeket képez addig a V880 rakéta harci részben 21 000 db 3,5 g és 16 000 db 2 g tömegű acélgolyó található. A függőleges vezérsíkon levő sok apró ütődés inkább erre utal. Tehát a legkézenfekvőbb feltételezést, hogy simán egy meglevő PATRIOT rakétaosztályt használtak volna, az egyik célponton látható sérülések nem támasztanak alá. Hmmm... Érdekes.
A lelövés után, a szokásoknak megfelelően mindenféle elméletek keltek szárnyra, hogy ez mégis hogyan történhetett. Például, hogy a csatorna által korábban bemutatott F-16AM vadászgépekkel és AMRAAM rakétákkal érték el a sikert. Ez véleményem szerint teljes mértékben kizárható, már ha egyáltalán repülnek éles bevetéseket a vadászgépekkel.
Ennek oka, hogy legyen bármennyire is alábecsülve az A-50 vagy akár a korszerűsített A-50U változat lokátorának felderítési távolsága, egészen biztosan észlelnie kellett volna egy terepkövetésben érkező ukrán vadászgépet, ami legfeljebb, ha 30-40 kilométeres távolságból lett volna képes lelőni a kb. 10 kilométeres magasságkülönbséggel repülő célpontokat. Az, hogy az F-16 terepkövető repülési profilt feladja a front közelében és túloldalán, fel sem merül az orosz területvédelmi légvédelmi rakéta-rendszerek fenyegetése miatt. Még a hidegháborús alap A-50 változat is képes 3 m2 radarkeresztmetszetű célpont észlelésre legalább 220 kilométeres távolságban. Ez egészen biztosan lehetővé tette volna egy F-16 vadászgép észlelését mielőtt kellő közelségbe ér. A két nagyon értékes repülőgépet ráadásul vadászőrjárat is védett. Ezek viszont tehetetlenek az érkező légvédelmi rakétákkal szemben.
Az már érdekesebb kérdés, hogy az pályája során emelkedő viszonylag nagyméretű rakétát miért nem volt képes érzékelni időben az A-50, majd vészsüllyedést végrehajtani. Ahogy a másik repülőgép sem. A GEM-T rakéta változat TVM vezérlést használ, tehát a célkövető lokátornak folyamatosan követnie kell a célt. Ha a PATRIOT osztály célkövető radarja elveszti a célt, mert a cél a radarhorizont alá süllyed, akkor a rakéta célt téveszt. Az Sz-200-as rakétája hasonló módon folyamatos célalávilágítást igényel.
Lehetséges, hogy a rakéta észlelése mégis megtörtént, de már túl későn. Ennek oka azt lehet, hogy a méretes kb. 10 méter széles antennával rendelkező lokátor a méretei ellenére egy nyugati légtérfelderítő lokátorhoz képest számottevően kisebb felderítési távolsággal rendelkezik. Az is lehetséges, hogy a légtérellenőrző lokátora még nem volt bekapcsolva, amikor még csak az őrjáratozási körzete felé tarott. Ha ekkor még csak a működési ellenőrzést hajtották végre, akkor az antenna rendszer csak részleges teljesítményen üzemel. Miért tették volna ezt? Azért, mert sokat lehet spórolni a kritikus üzemeltetési idővel, ha oda-visszaúton nem üzemel maximális teljesítményen a berendezés. Feltűnő, hogy amint az őrjáratozási körzetbe ért az A-50 azonnal lelőtték, talán még mielőtt teljes teljesítményre kapcsoltak. Ki tudja, a szankciók lehet, hogy működnek és nincs elég alkatrész...
De másik lehetséges ok is elképzelhető. Felmerül a kérdés, hogy a lassan 2 éve tartó háború ideje alatt nem-e került bele esetleg egy önrávezető fej a régi szovjet rakétába. Hiszen láttunk már MiG-29 szárnya alatt JDAM bombát és HARM rakétát, illetve Storm Shadow robotrepülőgépet Szu-24-esen. Nem teljesen zárható ki egy ilyen fejlesztés nyugati segítséggel. Viszont így, még ha a radar horizont alá is ért a gép, lehet, hogy a rakéta már túl közel volt és saját lokátorával képes volt követni. Ha volt rajta ilyen...
Na, mi van még? Az oroszok által kommunikált baráti tűz ötlete több, mint nehezen hihető. Már a mai szemmel kőkorszaki P-12 vagy P-18 lokátorral is több kb. 250 kilométerről látszott volna a nagy magasságon egyenletes sebességgel közeledő A-50 az Azovi-tenger északkeleti sarkából, ami baráti terület. Az Il-22 vezetési pont és a két vadászgép már ekkor rótták köreiket ott, ahova az A-50 tartott. Egy ukrán gép csakis terepkövető profillal és nyugat vagy északnyugat felől érkezhetne. Ez alapján hogyan lehet a két nagy és lomha gépet ellenségesnek tekinteni és lelőni úgy, hogy még két saját vadászgép is ott volt? Azok akkor miért nem kaptak rakétát? Fogalmazzunk úgy, hogy jó régi pártállami reflexek működnek ma is.
Hasonló helyzet érdekes módon volt már a történelemben. A ’80-as években a Líbia által, az amerikai gépekre indított Sz-200 légvédelmi rendszer rakétáit képes volt érzékelni az E-2C Hawkeye, a nagyméretű gépek is képesek voltak időben a radarhorizont alá süllyedni. A kisebb amerikai légtérellenőrző lokátora kellően érzékeny volt.
Mi volt a cél?
A kérdés az, hogy mi lehetett az egész célja? Lehet, hogy csak egy látványos siker és trófea felmutatása, ami emeli a csapatok morálját. Persze az sem hátrány, ha az ellenfél a nagyjából pótolhatatlan eszközeiből veszít el egyet vagy többet, aminek presztízs értéke is van. Viszont ennél szélesebb perspektíva is elképzelhető.
Ahogy, a már F-16 vadászgépek használhatóságát bemutató videóban említve volt, kulcsfontosságú kérdés az, hogy azorosz vadászőrjáratok mekkora távolságban hajthatók végre biztonságosan a frontvonaltól. Ettől függ, hogy az F-16-os vadászgépek milyen fegyverrel és mekkora mélységű csapásmérésre képesek.
Nyilvánvalóban nem jut PATRIOT és Sz-200-as rakétaosztály mindenhova. Viszont, ez az eset látványosan demonstrálta azt, hogy ennyire extrém helyen is lehet számítani arra, hogy az orosz repülőgépek belefuthatnak egy 160-300 kilométeres megsemmisítési zónával bíró légvédelmi-rakéta rendszerbe is.
Viszont, ha emiatt orosz vadászgépek csak 180 kilométeres vagy akár még csak ennél is nagyobb távolságba közelíthetik meg a frontot nagy magasságban biztonságosan, akkor a korábbi videóban bemutatott módszert alkalmazva azt kapjuk, hogy ez szélesre tárja a kaput az F-16-ról ugrásból indított SDB és JSOW siklóbombák használatának. Egész egyszerűen ekkora távolságból még az R-37M rakétával sem lehetséges lelőni a támadó F-16 vadászgépeket, mielőtt azok elmenekülnének. Ha az orosz vadászgépek minden körülmények között tartani akarják a biztonságos távolságot, akkor a korábbi videókból az Sz-400 fenyegetés az, amivel már csak számolni kell. Az, hogy az oroszok mennyire veszik komolyan ennek az esetnek a tapasztalatait és mekkora távolságot lőnek-be ezek után, az meg a jövő zenéje.
Persze fordított eset is elképzelhető, ha az orosz Sz-400 egységek a nagyvezír parancsára emiatt közelebb települnek a fronthoz, mert micsoda eljárás az, hogy ami az ukránoknak megy, az nekik nem. Ez viszont az
F-16-os esetleges későbbi alkalmazását teheti nehezebbé. Hogy ebben a pajzs és kard, és macska-egér játékban mit hoz a jövő, azt meg majd eldönti az idő.
Közreműködők
- Molnár Balázs Grafika, animáció, szöveg
- Hpasp Technikai lektor és tartalombővítés
- Cifka”Cifu” Miklós Technikai lektor és tartalombővítés
A Patreon csatorna elérhetősége az extra tartalomhoz és a csatorna támogatásához.
