Militavia - Katonai repülés és légvédelem

A-50 kontra ukrán légvédelem

2024. január 18. - molnibalage

a-50-f.jpg

 Előszó

A Moszkva cirkáló elsüllyesztése után úgy tűnik az orosz fegyveres erők újabb komoly pofont volt kénytelen elszenvedni, amikor egy A-50 típusú légtérellenőrző repülőgépét lelőtték és egy Il-22M11 vezetési pontként szolgáló repülőgép súlyos sérülést szenvedett el. Mi és hogyan történhetett? Lássuk hát. 00-a-50.png

Mi történt?

Az ukrán fél által nyilvánosságra hozott radarkövetési, vagyis radar track adatok alapján az látszik, hogy több repülőgép már őrjáratozott Primorszk közelben az Azovi-tenger északi partjánál. Észak-keleti irányból érkezett az A-50 légtérellenőrző repülőgép, közeledve a többi repülőgép felé. Amint az A-50-es elérte az őrjáratozási zónát, eltűnt a radarokról.  Ezt követően még egy további gép dél-délkeleti irányba fordul, valószínűleg az volt az Il-22, ami találat után süllyedés közben a legközelebbi reptér felé vette az irányt, ahol kényszerleszállást hajtott végre. Süllyedés közben a távozó gép eltűnik a radarhorizont alatt.

A lelövést valószínűleg az ukránok merészségének alábecsülése és egy légvédelmi rakétaosztály tette lehetővé. Milyen légvédelmi rakéta osztály? Hát, két esélyes is van.

05-terkep-zonak.jpg

Ukrajna a háború előtt rendelkezett Sz-200 Vega 255 km és Dubna 300 km hatótávolságú komplexumokkal. Ezeket még a 2010-es évek elején leállították, de lehetséges, hogy néhányat vagy egyet sikerült üzemképessé tenni. Eddig, amit lehetett tudni, hogy a Kercsi híd támadáskor a régi megmaradt rakéták közül többet felhasználtak, talán csalinak, talán másféle harci rész hordozóeszközeinek úgy, hogy kitelepültek és nem az eredeti fix tüzelőállásukból indították azt.

13-sa-5-terep.png

A másik jelölt a PATRIOT rendszer egy rakétaütege. Az Ukrajnának átadott PATRIOT rakétaütegek mellé kaptak GEM-T (vagyis Guidance Enhanced Missile) változatú rakétákat, aminek a névleges maximális megsemmisítési távolsága a szakirodalmi források szerint 160 és 220 kilométer közötti. A frontvonal január 15-i állása szerint az őrjáratozási zóna széle a zaporizzsjai atomerőmű víztározójának északi partjától, vagyis a frontvonaltól kb. 160 kilométer távolságban van, illetve az ahhoz közel, de már keletebbre levő területekre is igaz ez a távolság. Tehát még a konzervatívan vett PATRIOT megsemmisítési zóna széle eléri azt, ahol találat érte az orosz gépeket.

04-patirot.png

Ha PATRIOT-tal érték el a sikert, akkor felvállalták annak kockázatát, hogy az orosz rakéta- és talán még a csöves tüzérség hatótávolságába települjön időlegesen egy rakétaüteg. Az oroszok úgy tűnik, hogy fel sem tételezték, hogy ez lehetséges fenyegetés, mert akkor nem biztos, hogy csak ekkora távolságot tartottak volna a fronttól.

Figyelembe véve, hogy csak néhány PATRIOT rakétaüteget kaptak eddig az ukrán fegyveres erők, ez azt jelenti, hogy a védelem egyik legnagyobb harcértékű és legkisebb mennyiségben elérhető eszközét tették kockára. Az ukránok számára elérhető többi légvédelmi rakéta-rendszer maximális megsemmisítési távolsága messze elégtelen a feladathoz. A megmaradt Sz-300PT-1, PSz és a szlovákoktól kapott egy Sz-300PMU osztály maximális megsemmisítési távolsága névlegesen csak 75 kilométer. A francia SAMP/T zónája is 120 kilométer távolságban ér véget. A többi potenciális légvédelmi rendszer, mint a NASAMS (AIM-120 C5 / C7 rakétával) vagy az IRIS-T SLS pedig még ennél is kisebb hatótávolsággal bír.

07-sz-300.png06-samp.png

Viszont, ami érdekes, hogy az Il-22 repülőgépen ejtett sérülések, a számtalan kis sérülésnyom inkább az Sz-200-as rakéta harci részére utal. A PATRIOT rakéta harci része 45 grammos, nagyméretű repeszeket képez addig a V880 rakéta harci részben 21 000 db 3,5 g és 16 000 db 2 g tömegű acélgolyó található. A függőleges vezérsíkon levő sok apró ütődés inkább erre utal. Tehát a legkézenfekvőbb feltételezést, hogy simán egy meglevő PATRIOT rakétaosztályt használtak volna, az egyik célponton látható sérülések nem támasztanak alá. Hmmm... Érdekes.

08-il-22.png

09-gem-t.png

A lelövés után, a szokásoknak megfelelően mindenféle elméletek keltek szárnyra, hogy ez mégis hogyan történhetett. Például, hogy a csatorna által korábban bemutatott F-16AM vadászgépekkel és AMRAAM rakétákkal érték el a sikert. Ez véleményem szerint teljes mértékben kizárható, már ha egyáltalán repülnek éles bevetéseket a vadászgépekkel.

Ennek oka, hogy legyen bármennyire is alábecsülve az A-50 vagy akár a korszerűsített A-50U változat lokátorának felderítési távolsága, egészen biztosan észlelnie kellett volna egy terepkövetésben érkező ukrán vadászgépet, ami legfeljebb, ha 30-40 kilométeres távolságból lett volna képes lelőni a kb. 10 kilométeres magasságkülönbséggel repülő célpontokat. Az, hogy az F-16 terepkövető repülési profilt feladja a front közelében és túloldalán, fel sem merül az orosz területvédelmi légvédelmi rakéta-rendszerek fenyegetése miatt. Még a hidegháborús alap A-50 változat is képes 3 m2 radarkeresztmetszetű célpont észlelésre legalább 220 kilométeres távolságban. Ez egészen biztosan lehetővé tette volna egy F-16 vadászgép észlelését mielőtt kellő közelségbe ér. A két nagyon értékes repülőgépet ráadásul vadászőrjárat is védett. Ezek viszont tehetetlenek az érkező légvédelmi rakétákkal szemben.

11-a-50-radar.png

Az már érdekesebb kérdés, hogy az pályája során emelkedő viszonylag nagyméretű rakétát miért nem volt képes érzékelni időben az A-50, majd vészsüllyedést végrehajtani. Ahogy a másik repülőgép sem. A GEM-T rakéta változat TVM vezérlést használ, tehát a célkövető lokátornak folyamatosan követnie kell a célt. Ha a PATRIOT osztály célkövető radarja elveszti a célt, mert a cél a radarhorizont alá süllyed, akkor a rakéta célt téveszt. Az Sz-200-as rakétája hasonló módon folyamatos célalávilágítást igényel.

12-a-50-faktorok.png

Lehetséges, hogy a rakéta észlelése mégis megtörtént, de már túl későn. Ennek oka azt lehet, hogy a méretes kb. 10 méter széles antennával rendelkező lokátor a méretei ellenére egy nyugati légtérfelderítő lokátorhoz képest számottevően kisebb felderítési távolsággal rendelkezik. Az is lehetséges, hogy a légtérellenőrző lokátora még nem volt bekapcsolva, amikor még csak az őrjáratozási körzete felé tarott. Ha ekkor még csak a működési ellenőrzést hajtották végre, akkor az antenna rendszer csak részleges teljesítményen üzemel. Miért tették volna ezt? Azért, mert sokat lehet spórolni a kritikus üzemeltetési idővel, ha oda-visszaúton nem üzemel maximális teljesítményen a berendezés. Feltűnő, hogy amint az őrjáratozási körzetbe ért az A-50 azonnal lelőtték, talán még mielőtt teljes teljesítményre kapcsoltak. Ki tudja, a szankciók lehet, hogy működnek és nincs elég alkatrész...

De másik lehetséges ok is elképzelhető. Felmerül a kérdés, hogy a lassan 2 éve tartó háború ideje alatt nem-e került bele esetleg egy önrávezető fej a régi szovjet rakétába. Hiszen láttunk már MiG-29 szárnya alatt JDAM bombát és HARM rakétát, illetve Storm Shadow robotrepülőgépet Szu-24-esen. Nem teljesen zárható ki egy ilyen fejlesztés nyugati segítséggel. Viszont így, még ha a radar horizont alá is ért a gép, lehet, hogy a rakéta már túl közel volt és saját lokátorával képes volt követni. Ha volt rajta ilyen...

14-su-24-ss.png

15-mig-29.png

Na, mi van még? Az oroszok által kommunikált baráti tűz ötlete több, mint nehezen hihető. Már a mai szemmel kőkorszaki P-12 vagy P-18 lokátorral is több kb. 250 kilométerről látszott volna a nagy magasságon egyenletes sebességgel közeledő A-50 az Azovi-tenger északkeleti sarkából, ami baráti terület. Az Il-22 vezetési pont és a két vadászgép már ekkor rótták köreiket ott, ahova az A-50 tartott. Egy ukrán gép csakis terepkövető profillal és nyugat vagy északnyugat felől érkezhetne. Ez alapján hogyan lehet a két nagy és lomha gépet ellenségesnek tekinteni és lelőni úgy, hogy még két saját vadászgép is ott volt? Azok akkor miért nem kaptak rakétát? Fogalmazzunk úgy, hogy jó régi pártállami reflexek működnek ma is.

16-barati_tuz.png

Hasonló helyzet érdekes módon volt már a történelemben. A ’80-as években a Líbia által, az amerikai gépekre indított Sz-200 légvédelmi rendszer rakétáit képes volt érzékelni az E-2C Hawkeye, a nagyméretű gépek is képesek voltak időben a radarhorizont alá süllyedni. A kisebb amerikai légtérellenőrző lokátora kellően érzékeny volt.

17-e-2.png

Mi volt a cél?

A kérdés az, hogy mi lehetett az egész célja? Lehet, hogy csak egy látványos siker és trófea felmutatása, ami emeli a csapatok morálját. Persze az sem hátrány, ha az ellenfél a nagyjából pótolhatatlan eszközeiből veszít el egyet vagy többet, aminek presztízs értéke is van. Viszont ennél szélesebb perspektíva is elképzelhető.

Ahogy, a már F-16 vadászgépek használhatóságát bemutató videóban említve volt, kulcsfontosságú kérdés az, hogy azorosz vadászőrjáratok mekkora távolságban hajthatók végre biztonságosan a frontvonaltól. Ettől függ, hogy az F-16-os vadászgépek milyen fegyverrel és mekkora mélységű csapásmérésre képesek.

23-hol_mikor.png

Nyilvánvalóban nem jut PATRIOT és Sz-200-as rakétaosztály mindenhova. Viszont, ez az eset látványosan demonstrálta azt, hogy ennyire extrém helyen is lehet számítani arra, hogy az orosz repülőgépek belefuthatnak egy 160-300 kilométeres megsemmisítési zónával bíró légvédelmi-rakéta rendszerbe is.

18-cap.png

Viszont, ha emiatt orosz vadászgépek csak 180 kilométeres vagy akár még csak ennél is nagyobb távolságba közelíthetik meg a frontot nagy magasságban biztonságosan, akkor a korábbi videóban bemutatott módszert alkalmazva azt kapjuk, hogy ez szélesre tárja a kaput az F-16-ról ugrásból indított SDB és JSOW siklóbombák használatának. Egész egyszerűen ekkora távolságból még az R-37M rakétával sem lehetséges lelőni a támadó F-16 vadászgépeket, mielőtt azok elmenekülnének. Ha az orosz vadászgépek minden körülmények között tartani akarják a biztonságos távolságot, akkor a korábbi videókból az Sz-400 fenyegetés az, amivel már csak számolni kell. Az, hogy az oroszok mennyire veszik komolyan ennek az esetnek a tapasztalatait és mekkora távolságot lőnek-be ezek után, az meg a jövő zenéje.

Persze fordított eset is elképzelhető, ha az orosz Sz-400 egységek a nagyvezír parancsára emiatt közelebb települnek a fronthoz, mert micsoda eljárás az, hogy ami az ukránoknak megy, az nekik nem. Ez viszont az
F-16-os esetleges későbbi alkalmazását teheti nehezebbé. Hogy ebben a pajzs és kard, és macska-egér játékban mit hoz a jövő, azt meg majd eldönti az idő.

 

 Közreműködők

  • Molnár Balázs                                Grafika, animáció, szöveg
  • Hpasp                                             Technikai lektor és tartalombővítés
  • Cifka”Cifu” Miklós                           Technikai lektor és tartalombővítés

 A Patreon csatorna elérhetősége az extra tartalomhoz és a csatorna támogatásához.

https://www.patreon.com/militavia

A bejegyzés trackback címe:

https://militavia.blog.hu/api/trackback/id/tr6418306229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Khru 2024.01.19. 08:02:40

Az S400 ütegek frontvonalhoz közelebb vonása se a hosszú élet titka, főleg hogy a légtér tele van drónokkal és a 155 mm-es tarackokhoz is van 40 kilométerre elmenő lövedék. A HIMARS-okról nem is beszélve...

Szóval melyik ujjam harapom meg dilemma...

Ződ2000 · http://egzostive.com 2024.01.19. 09:05:47

Valahogy hasonló szitunak érzem, mint a Moszkvánál, amint elképzelem a katonák morálját:
Gyerünk emberek a Moszkva majd megvéd bármilyen rakétatámadás ellen!
Hol van a Moszkva?
Kilőtték egy rakétával.
Függetlenül a leszedett harcieszköz értékétől, itt most megint azt intézték el az Ukránok aminek a fő védelmi/koordinációs szerepe volt az orosz támadásoknál, és leginkább ki kellett volna tudnia védeni a támadást. Mennyire lehet magabiztos az orosz légierő ezután az ukrán légtér környékén? Nem lennék aligátor-pilóta ezután.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.01.19. 09:28:03

@Khru: Igen, ezzel mindkét oldalnak szembesülnie kell. Eszméletlenül dinamikusan változó harctér van ott, még ha kicsi is az eszközök sűrűsége relatíve. Ezért nagyon nehéz kérdés, hogy ha pl. lesz SDB-s JSOW-s F-16, akkor meddig ér a takaró.

Mert, ha az orosz közel BARCAP-ol és kockázatat és nem érkezik ukrán SAM, akkor közelebb megy a BARCAP, mert a nagyvezír is megmondta, hogy 20 nap és lelövik mind.

De, ha tartják a távolságot, akkor a JSOW-val kb. szélesre van tárva a kapu. Még a front mögött 40-60 km-re levő célok is támadhatók. És ebből van mennyiség ami átadható és egy Storm Shadow árának töredéke. A kérdés, hogy ki adna ebből sokat, ha ez a forgatókönyv él. Vagy akár SDB-ből.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.01.19. 09:31:13

@Ződ2000: Itt pontosan ez kérdés, hogy ezt a pofont az orosz hogyan kezeli majd.

1. Egyszeri eset, többet nem lesz = minden megy tovább. Legfeljebb elveszünk még gépet. Az igazi pártállámi reflex, mert a normát teljesíteni kell. Ha X db CAP bevetést kell repülni, akokr is X-et repülünk és pont.

2. Nyugati mentalitás, komolyan veszik vagy nagyon komolyan mérik majd azt, hogy mire és hol jön rakéta és a BARCAP és mindenféle CAP legalább egy időre hátrébb megy és gondolkoznak, hogy akkor mit és hogyan kell erre reagálni.

A kérdés, hogy a "sokk" meddig tart és mi a hatása. Lehet, hogy semmi, lehet, hogy komoly. Ezt innen egy székben ülve én meg nem mondom. Arra ott a sok "okos" megmondóember majd...

RoGeR 2024.01.19. 09:51:00

@Khru: Nekem is ez jutott eszembe, az F-16-ok távoltartása a fronttól akkor lehetséges, ha a fronthoz közel kerülnek az Sz-400 ütegek.
Viszont ha túl közel vannak, akkor kapnak egy nagyobb szalvó ATACMS-t drón támadásokkal összehangolva és az orosz légvédelem kap egy nagyobb pofont.

Feltételezem az Sz-400 rendszerből sem áll végtelen darabszámú rendelkezésre - és Oroszország nem égetheti el a teljes védelmi készletét egy speciális katonai műveletben.

Viszont ez Ukrajnára is igaz: nem tudják a front közelében tartani a Patriot rendszereket, mert:
1) Kellenek a kritikus infrastruktúra védelmére
2) Oroszország levadássza őket, ha fixen túl közel vannak a fronthoz

Khru 2024.01.19. 10:59:24

@RoGeR: Egy 155 mm-es Excalibur lőszer 40 km-re elmegy. Egy HIMARS lövedék 70-80 km-re. Ráadásul ott vannak az ukrán drónok, a nyugati műholdak, a nyugati felderítő drónok és a nyugati AVACS gépek.

Hááát...én azért nem lennék S400/Pancir kezelőszemélyzet tagja 80 kmnél közelebb a fronttól...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.01.19. 12:19:55

@RoGeR: Az első F-16-os anyag 2. része pont ezzel foglalkozik. Ajánlom figyelmedbe.

Khru 2024.01.19. 14:53:08

@molnibalage: tehát orosz BARCAP távoltartása földi légvédelemmel, orosz légvédelem távoltartása az ukrán légierő - viszonylag - biztonságos bevetéséhez meg szárazföldi tüzérséggel kell történjen. Ezt hívják összfegyvernemi harcnak.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2024.01.19. 15:11:11

@molnibalage: Megpróbálok objektíven és tényszerűen gondolkodni, annak alapján amit láttunk.
Mi történt a Moszkva esetében áprilisban? Ködösítés, hazudozás, aztán úgyis kiderült az igazság. Viszont a hajókat szépen eltüntették biztonságos menedékbe (vagyis fejvesztve mentették ami menthető, mivel Boszporusz felé nem menekülhettek, így távoli kikötők).
A módszer nem tűnik túlságosan harcra késznek, de biztonságosabb mint nyílt vízen céltáblát kínálni, mert úgy tűnik az orosz zászlóshajók másra nem jók, ezt augusztusban az Ivan Kurszk sérülése mutatta. Az Olenyegorszkij Gornyak és a Rosztov-na-Donu elleni támadások pedig ezt mutatta hogy akár szárazföldön is megérné kimenekíteni őket a fekete tengerről...
A legfrissebb incidensnél mi történt? Fenn van egy videó a neten hogy a Novocserkasszk úgy berobban mint a csatahajók egy Michael Bay filmben. MI az első hivatalos reakció? A hajó „megsérült”. Mondjuk ebben nem tévedtek…
Az általad vázolt második lehetőségről: más az amikor egy békés országot ér egy sokk, az megrázza magát és megindul a komoly háborús ellenlépés (lásd Pearl Harbor a legjobb példa), és más az amikor egy háborúra évek óta készülő, különösebb demokratikus kontrollal nem rendelkező agresszor ország sokadik pofonját szenvedi el.
Igazából az orosz reakciót (a vezetés leváltása) szerintem csak az határolja be hogy annyi tapasztelt (direkt nem írom hogy kompetens) vezetőt vesztett, hogy egyszerűen nem engedheti meg magának azt hogy komolyan megbünteti a saját katonai vezetését.
Szóval a tippem az hogy az orosz reakció az 1-es alváltozata lesz (lásd Moszkva után): pár kicsinyes bosszú Kijev lövetésével, miközben délen a tengeri erők berosálnak, és farkukat behúzva még mélyebbre bújnak a kikötőkben, miközben a stratégia visszavált a húsdaráló szárazföldi hadműveletekhez erőltetéséhez.

Khru 2024.01.20. 15:03:58

Az orosz légtérfigyelő gépeket visszavonták Krasznodar fölé. Na ez bizonyítja hogy nem baráti tűz volt...

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.01.20. 18:28:06

@Khru: Hogy abból a távolságból meg mit fognak észrevenni, az kicsit homályos számomra.

Khru 2024.01.20. 19:09:45

@molnibalage: nem az a lényeg. Lerepülik az előírt repórákat. Hogy haszna annyi lesz, mint amennyi pálinkát szenteltvízből főzni lehet, az már másodlagos...

gafz 2024.01.21. 02:56:10

Nézegettem a térképet, és akár Kherszontól (vagy hogy is írják és ha jól tudom, hogy Ukrajnáé megint) is lőtávolságban lehetett az az A-50U.

Khru 2024.01.21. 16:16:10

Az Il-22-nek nem csak a hátulja kapott találatot. A pilóta belehalt a repeszsérülésekbe.

www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=739Screenshot_20240121_16.jpg

Dead Man 2024.02.23. 20:48:13

Megint lelőttek egy A-50U-t, ezúttal az Azovi-tengeren túl az orosz szárazföld felett, kb 200 km-re a frontvonaltól. Orosz források is megerősítették, videó is kering róla. A héten több esetben is jelentettek a térségben Szu-34 és Szu-35 lelövéseket is, ezeket is részben megerősítették orosz források is.

Mi lehet ezekre a reális magyarázat? Patriot bóklászik közvetlenül a frontvonal mentén? Az oroszok meg nem iktatják ki a néhány kilométerről operáló légvédelmet, de beküldik a zónájába a legjobb repülőiket?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2024.02.24. 19:23:13

@Dead Man: Inkább 300 km-re. Ez inkább az Sz-200 Dubna rendszer és valamiféle heftölésre utal.

Dead Man 2024.02.24. 21:06:33

@molnibalage: Igen, Sz-200 a hivatalos ukrán magyarázat. Az orosz hivatalos baráti tűz. Papíron olyan 220 km a legközelebbi ukrán pont. Reálisan 250 km-ről már elképzelhető és abba belefér a Vega is.

Ukrán Sz-200-akról azt tudni, hogy átalakították földi célpontok ellen a Krímen. Ez viszont lehetett akár modernizált lengyel Vega is.
süti beállítások módosítása