A blogon korábban már szó esett az F-15 Eagle vadászgépről, ami annak csapásmérő képességével foglalkozott. Mára ez repülőgép gyakorlatilag fogalommá vált, és a neve, a „Sas” ismerősen cseng talán még a laikusoknak is. De hogyan is kapta nevét? Ma ránézve kézenfekvőnek látszik, hogy a hatalmas csúcsvadászgép egy nagy és decens kinézetű ragadozó madárról kapja nevét, ami ráadásul az Egyesült Államok címer állata is. Minden klappol ahhoz, hogy ezt a nevet viselje egy vasmadár is.
De hogyan is kapják a nevüket a repülőgépek? Már, ha egyáltalán van nekik...
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Az F-15-nél anno ötletpályázat volt, amire számtalan elsőre jól hangzó név érkezett, amiket aztán végül mégis ejtettek. Érdemes ránézni ezekre, mert sajátos indoklás húzódott meg a „miért ne” érvelés oldalán. A vadászgép számára választott névtől a fő elvárás az volt, hogy ütős és mély benyomást tegyen. Mai szóhasználattal élve legyen cool és badass.
És hogy milyen nevek merültek fel?
Voodoo II. Ezt a nevet azért utasították el, mert az akkor már koros és elavult F-101 Voodoo is ezt a nevet viselte, de az F-15 tervezett hadrendbe állításkor még bőven repülték volna. A ’70-es években Amerikában leginkább Nemzeti Gárda repülte, illetve az RF-101C felderítő változatát is még használta a Légierő.
Fiend, jelentése ördög. Az elutasítás indoka, hogy ez egy kiváló rövidítésből származó név is lehetne, csak a többség nem jönne rá, hogy a név milyen rövidítést takar. Ebben igaza lehet a dokumentum szerzőjének, mert én sem jöttem rá arra, hogy ez mit takarhat...
Phantom III. A név kiváló lett volna, de az indoklás ugyanaz volt, mint a Voodoo estében, az F-4 Phantom II bőven hadrendben állt volna még az amerikai fegyveres erőknél is, nemhogy az exportált változatai. A ’70-es években az A-10 Thunderbolt II és a 2000-es években az F-35 Lightning II esetében ilyen utódlási probléma nem állt fenn.
Demon. Ez a név is kellően ütős volt, csak sajnos a Haditengerészetnél a nem túl sikeres F3H típusjelzésű vadászgéppel forrt egybe. Mondjuk, hogy ez a Légierőt miért érdekelte az furcsa. Bár marketinges szemmel nézve érthető, ha valaki nem szeretné, hogy az új csúcsterméke kapcsán bárki egy nem túl sikeressel párosítsa fejben össze annak nevét.
Banshee. A Demon vadászgépnél felmerült okokból utasították el. Mondjuk úgy, hogy a Haditengerészet vadászgépei az ’50-es évek átmeneti időszakában nem voltak túl sikeresek… A név amúgy az ír mitológiában megtalálható túlvilági lényt fed.
Goblin. Ez a név nem váltott ki azonnali elutasítást, csak a DeHavilland cég egy hajtóműve viselte ezt a nevet. Érdekes módon a B-36 interkontinentális bombázóhoz tervezett, kisméretű, kísérleti parazita vadászgépét nevezték így, az XF-85-öst. Ahhoz passzolt is, hiszen az egy rendkívül kisméretű gép lett volna, ami elég rút is volt, ahogy a fantázia világban létező lény is. Ehhez képest az F-15 nem volt se nem kicsi, se nem rút. A Goblinoz képest a többség valószínűleg csodaszép vonalvezetésűnek tartja. Az elutasítás okai között ezek tényezők nem szerepeltek, ezek csak az én észrevételeim.
Ghost, vagyis szellem. Itt is csak a Goblinnál említett okot hozták fel, ezt is egy DeHavilland által gyártott hajtómű használta.
Satan vagyis Sátán. A véleményezés szerint pompás név, az F-4 vadászgépnél is a nagy többség erre voksolt. Csak éppen James Smith McDonnell, a cég alapítója és vezetője megvétózta, mondván, „nem az angyalok oldalán állni az elfogadhatatlan”. Így ez is kizúgott, immáron másodjára is...
Falcon, vagyis sólyom. Itt is elég érdekes, mondhatni helyenként vicces vélemények születtek. Első körben a Hughes által gyártott AIM-4 Falcon rakéta miatt utasították vissza. Ez a légiharc rakéta még a kőkorszaki AIM-9B Sidewindernél is használhatatlanabbnak bizonyult, legalábbis vadászgépek ellen.
A következő kifogás, hogy egy olcsó Ford autómárka is ezt a nevet kapta, bóvlihoz meg hát ne akarunk már hasonlítani no...
A harmadik érvelés az, ami aztán tényleg muris, hogy azért nem jó, mert egy középszerű francia repülőgép neve. Aha...
A Dassault cég akkori első business jetje, a Falcon 20-as viselte ezt a nevet. Ami annyira volt csak középszerű, hogy több, mint 20 évig gsyártották és majd 600 darabot adtak el belőle. De már 1971-ben, a dokumentum születésekor is sikeres termék volt. A Falcon család mind a mai napig létezik és fogalom a business jet kategóriában. Így nézve elég nagy melléfogás volt ez a komment, vagy inkább csak „picit” nagyképű. Az odáig rendben, hogy akkor is létezett már a Gulfstream cég hasonló kategóriás gépe, csak darabszámban jóval szerényebb eladást ért el...
Amúgy mi az, ami ennél is viccesebb? Miután az F-15-nél a Falcon nevet kikukázták a mellette futó, kicsit később induló Könnyűvadász Programból születő F-16 típus nevet mi lett? Fighting Falcon. Ok, hogy elé bigyesztettek még egy szót, de hát akkor is...
Az már csak tényleg hab a tortán, hogy hiába a Falcon az F-16 hivatalos neve, a pilóta közösség és lényegében szinte minden érintett csak Vipernak, vagyis Viperának hívja a vadászgépet. Ennek oka gép kinézetében keresendő, a kabin közelében kiszélesedő kinézete hasonlít egy Vipera fejére. Meg hát valljuk be, a viperafélék között is szántalan halálos méreggel bíró ragadozó található és azok is fürgék, mint aminek az F-16-ost tervezték.
De nem ez volt az egyetlen vicces névadási kanyar az Amerikai Légierő történetében. Az F-111 típuscsaládnak a Légierő hivatalosan soha nem adott nevet, ezért 1983-84 táján úgy gondolták, hogy ideje lenne ezt hiányosságot orvosolni.
Szóval végeztek egy felmérést a személyzet tagjai között, hogy hogyan kéne nevezni a Légierő legnagyobb, legpotensebb csapásmérő gépét. Lehengerlő többséggel az Aardvark név, magyarul földi malac győzött. A választott név egyértelműen az állat és a repülőgép hosszú orrának hasonlóságán alapult, no meg a gép földközelben repült, ahol az állat szaglászik orrával.
A Légierő vezetése viszont hallani sem akart arról, hogy egy ilyen állatról nevezze el a vadászbombázót, mert miféle szerzet az...? Se nem harcias, se nem szép. Ezért simán eltemette csak az egész kérdést. Érdekes módon, amikor 1997-ben kivonták a gépeket a szolgálatból, akkor a dokumentumokban már ez a név szerepelt hivatalosan is. Amikor nagyjából mindenki így hívta már úgy legalább 15 éve, hanem régebb óta... A névadási hercehurcával kapcsolatosan egy, a típuson repülő pilóta csak annyit mondott, hogy senki ne tegyen fel olyan kérdést, amire olyan választ kaphat, ami nem tetszik neki...
Amúgy nem ez volt az egyetlen félresikerült névadási folyamat a történelem során. Egy sarkkutató hajó névadásakor is a szavazás kabaréba fulladt, de Magyarországon is volt hasonló történet, amikor a Megyeri-hídnak kerestek nevet. Az, hogy egyes repülőgépek milyen becenevet kaptak, arról talán majd máskor... ;)