Előszó

A Berkut, Dvina, Volhov és Nyeva rendszerek hadrendbe állítása közben a hidegháború feszített fejlesztési tempója nem szakadt meg, ami új kihívásokat jelentett a szovjet légvédelem számára. 1960-ban hadrendbe állt a kétszeres hangsebességre képes B-58 Hustler. A ’60-as évek közepén már végrehajtotta első felszállását a XB-70 Valkyrie háromszoros hangsebességre is képes startégiai bombázó prototípusa is. Ezek leküzdése nehéz vagy szinte lehetetlen lett volna a rádió-parancsközlő vezérlésű rakétákkal és hárompont módszerrel elektronikai zavarás esetén.

A szubszonikus B-52 és angol „V bombázók” fegyvertárában megjelentek az akkori légvédelmi rendszerek megsemmisítési zónáján kívül indítható, nagy hatótávolságú 2-3-szoros hangsebességgel repülő rakéták. Ilyen volt a már korábban említett AGM-28 Hound Dog, az angol Blue Steel, illetve a ’70-es évek elején a kisebb méretű, de szintén nagysebességű AGM-69 SRAM. Ez utóbbi még nem volt ismert fenyegetés az új légvédelmi rakéta-rendszer tervezésnek megkezdésekor.

A feladat tehát minél nagyobb távolságról történő célmegsemmisítés volt, hogy ezeket a nagysebességű rakétákat még időben le lehessen lőni, ahogy a termonukleáris bombával támadó nagysebességű bombázókat is. Ezek elterjedése a 60-as évek elején és közepén valószínűnek látszott. Emiatt vált szükségessé egy olyan új légvédelmi rendszer, ami egyszerre több fenyegetésre is képes kielégítő választ adni, de merőben újszerűen.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

A Falkland-szigeteki háborút 1982 márciusa és júniusa között vívtak a szigetek, illetve néhány közeli, kisebb dél-atlanti-óceáni sziget birtoklásáért. A konfliktus 1982. április 2-án kezdődött, amikor az argentin fegyveres erők megszállták és elfoglalták a Falkland-szigeteket, majd másnap Déli-Georgiát és a Déli-Sandwich-szigeteket. Mint kiderült ezzel a lépéssel alaposan elszámította magát az argentin politikai vezetés, akik a belpolitikai problémák megoldását látták ebben a lépésben. A nagyvilág, és talán még a brit közvélemény által jelentéktelennek tartott terület megszállását az Egyesült Királyság ugyanis nem hagyta szó nélkül, és katonai akciót indított a brit fennhatóság helyreállításért.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

A vadászgépek evolúciójáról szóló sorozat 2. része 1988 táján ért véget. Eddigre hadrendbe álltak és elterjedtek az Egyesült Államok különböző haderőnemeinél az F-14, F-15, F-16 és F/A-18 vadászgépek. A Szovjetunióban megjelent a MiG-29, annak 9.12 változata tömegesen hadrendbe állt, és a 9.13 variáns gyártása is már megkezdődött, illetve a Szu-27-es gyártása is felfutott. Innen folytatjuk a történetet.

https://militavia.blog.hu/2021/11/20/vadaszrepulogep_ki_mit_tud_evolucio_1_resz

https://militavia.blog.hu/2022/02/05/vadaszrepulogep_ki_mit_tud_evolucio_2_resz

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

Az 1999 tavaszán, az Allied Force hadművelet alatt lelőtt F-117-es alacsony észlelhetőségű, közismertebben lopakodó csapásmérő repülőgép esetével kapcsolatban számtalan városi legenda született. Ezek egy része magával az esettel kapcsolatos, az abból levont téves következtetések, illetve az alacsony észlelhetőséggel kapcsolatos fizikai téveszméknek is táptalaja lett a gép lelövése. Ez a videó ezeket tárgyalja ki egyesével, részben „gyakran ismételt kérdések” szerű formában, ami a leggyakrabban hangoztatott téveszméket cáfolja meg.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

1999-ben az Allied Force hadművelet alatt lelőtt F-117 alacsony észlelhetőségű csapásmérő, közismertebb módon „lopakodó” repülőgép esete után számtalan városi legenda kapott szárnyra az alacsony észlelhetőségű repülőgépek képességei, illetve magával az esettel kapcsolatban is. Ezek még több mint 20 évvel később is fájóan gyakran bukkannak fel szerte az Interneten, ezért ideje tisztába tenni bizonyos dolgokat mindkét főbb területen.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

A 2022. február végén kezdődött orosz-ukrán konfliktus egy eseményét már elemezte a csatorna, ahol viszonylag kevés konkrétum volt ismert, de a megkérdőjelezhető állítások a Kijev szelleme fantázia nevű pilótáról érdemeltek némi figyelmet. A konfliktus továbbra is zajlik, ami termeli ki újabb és újabb meglepő fejleményeit. Az egyik ilyen az orosz Szláva osztályú, Moszkva nevet viselő rakétás cirkáló elsüllyesztése volt az ukránok által, amit persze az oroszok nem ismernek el. Szerintük a hajó balesetben süllyedt el, ellenséges behatás nélkül. Ez az epizód felvázolja a hajó légvédelmének alapvető képességeit és korlátait, majd a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján annak próbál utánajárni, hogy mi történhetett, figyelembe véve az eset körülményeit.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

A 2022. február végén kezdődött orosz-ukrán konfliktus során számtalan videó anyag látott napvilágot, amikből le lehet szűrni ilyen-olyan tanulságokat és képességeket, vagy azok hiányát. Viszont ezzel párhuzamosan kőkeményen zajlik a propaganda háború, ahol olyan kijelentések is elhangzottak mindkét oldalon, amit nem támasztanak alá semmiyen bizonyítékkal. Az egyik ilyen kijelentés, egy pilótáról szól, akit csak Kijev szelleme néven emlegetnek. De ki is ez az ember, és miről is szólhat a történet? Ebben az epizódban ennek járunk utána.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.

Előszó

Az ’50-es évek végén Moszkva körül hadrendbe állt az Sz-25 Berkut légvédelmi rakéta-rendszer, majd fontosabb szovjet városok körül a 75-ös gyártmány család korai, átmenetinek szánt tagja az SzA-75 Dvina. 1959-től már az eltérő hullámhosszú tűzvezető radarral bíró Sz-75 Gyeszna gyártása zajlott. 1961-től a definitívvé váltó Volhov család Sz-75V majd M változata következett. Ezen rendszerek bemutatása a csatornán a korábbiakban már megtörtént. Azokban az anyagokban elhangzott alapokat a rakéta távirányítása és más kapcsolódó téma tekintetében ez az anyag nem ismétli meg, Az ismeretek frissítése céljából is hasznos a megelőző epizódok idevágó részeinek megnézése.

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető

Előszó

Az előző részben a vadászgépek fejlődésének története nagyjából 1970 táján ért véget, innen folytatódik a történet. Mivel az amerikaiak jártak ekkor élen azok fejlesztésében célszerű velük útjára indítani a sorozat második részét. Készítsetek be hideg élelmet, ez hosszú menet lesz. ;)

Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető

Nah, talán már magukhoz térek a nézők az újévet köszöntő dáridózásból, ennek örömére íme egy kis múltba- és jövőbe tekintés következik, megfűszerezve némi közvélemény kutatással.