Az 1993 végén megjelent TFX (Tactical Fighter Experiment) egy igen furcsa összképet mutató alkotás. A kortársak többnyire szimulátornak tekintették, és ma is ebben a kategóriában szerepel a legtöbb weboldalon. Ezzel szemben néhány vonását leszámítva inkább arcade kategóriába sorolható.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Bevezetés
A 2007 szeptember 6-án éjfél után végrehajtott izraeli légicsapást egy szíriai nukleáris létesítmény ellen mély hallgatás követte. Egyik érintett fél sem kommentálta a történéseket. A hadművelet ismételt iskolapéldája volt a kockázatvállalásnak és profin kivitelezett végrehajtásnak. A térség meghatározó légiereje ismét demonstrálta képességeit egy kockázatos művelettel.
Mi volt az izraeli légicsapás előzménye és mi tette lehetővé a sikert? A professzionális tényezők mellett számtalan véletlen is Izrael kezére játszott. A hadműveleten keresztül jól bemutatható, hogy miképpen válik egy kockázatos politikai döntés kézzelfogható eredménnyé, és hogyan előz meg egy esetleges nagyobb, jövőbeli problémát.
De még mielőtt belekezdünk; a videó lektora Hpasp, messze a lektorálást meghaladó mértékben járult hozzá a tartalom elkészítéséhez. Az ő közreműködése nélkül ez az anyag nem jöhetett volna létre.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Az F-14 Tomcat, mint flotta védővadászép valószínűleg a többség számára ismert. Annak előélete talán már kevésbé. Szóóóóóval, hogyan is született az F-14 és milyen út vezetett a híres-hírhed Cicushoz?
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető, de az anyag tartalma és különleges formátuma miatt a videó erősen ajánlott. ;)
Előszó
A vadászgépekről szóló sorozat többször említést tett a honi légvédelmi vadászgépekről, mint a vadászgépek egy teljesen eltérő evolúciós ágáról, markánsan eltérő céllal a többfeladatú vadászgépekhez képest. Következzen hát ezek története a kezdetektől napjainkig.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Előszó.
A blog.hu terjedelmi korlátai és a szimulátorok komplexitásának növekedése miatt ebbe, és néhány elkövetkező epizódba csak egy játék bemutatása fér bele. Remélhetőleg a részletesség kárpótolja ezért az olvasót.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
A Falcon 3.0 1991-ben jelent meg a Spectrum Holobye gondozásában, a szimulátor a Falcon AT szellemi örökösének és folytatásának tekinthető.
Amennyire meg tudom ítélni ez az alkotás számtalan más játékkal szemben Magyarországon gyakorlatilag teljesen ismeretlen volt a nagy átlagot nézve. A Falcon 3.0 elődjét sokan ismerték, illetve be is mutatták akkori hazai számítógépes játékokkal foglalkozó sajtóban. A baráti körömben is láttam hébe-hóba birtokolni a Falcon AT-t, még ha nem is játszottak vele a műfajhoz való affinitás hiánya miatt. A Falcon 3.0 azonban más volt. A baráti körömben senki nem ismerte, nemhogy birtokolta volna azt az Internet korszak előtt. Nem rémlik, hogy akár csak egyetlen hazai számítógépes újság is bemutatta volna részletekbe menően, vagy úgy egyáltalán.
Előszó
A légvédelmi rendszereket bemutató sorozat eddig csak a szovjet honi légvédelmi rendszerekkel foglalkozott. A honi légvédelem elnevezésből felvetődik a logikus kérdés, hogy létezik-e másmilyen is. A válasz pedig igen, ez pedig a csapatlégvédelem, ami a harcoló alakulatok légvédelméért felelős. A honi légvédelemmel szemben, ami jellemzően statikus célpontokat véd, addig a harcoló erők mozognak, ami alapvetően más, mobil eszközök használatát követeli meg.
A hidegháború alatt a szovjet csapatlégvédelmi rendszerek voltak dominásnak. Nagy számban, harci körülmények között szinte csak ezek demonstrálhatták képességeiket. Emiatt első lépésben a szovjet mintájú csapatlégvédelem felépítésén és eszközein keresztül kerül bemutatásra a téma. Ennek fényében válik majd jobban értelmezhetővé a NATO és más államok csapalégvédelme is.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Ebben a fejezetben néhány olyan játék kerül sokkal rövidebb terjedelemben bemutatásra, amik tényleg csak szűk területen voltak egyediek, emiatt a fentiekhez hasonló részletes leírást nem indokolt véleményem szerint. Nem meglepő módon ezek is jellemzően légcsavaros szimulátorok. A II. világháború évfordulója miatt a ’90-es évek elején elképesztő mennyiségben érkeztek a korszakkal foglalkozó játékok, nem csak repülőgép szimulátorok. Volt olyan időszak, amikor két hónap alatt három (!) repülőgép szimulátor is megjelent. Viszont, ha már így sikerült, akkor ez a fejezet csak a légcsavaros szimulátorokkal foglalkozik, a következő fejezetben térnek csak vissza sugárhajtóműves szimulátorok.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
A cikksorozat publikálását megelőzően az IDDQD gamer blog egy kétórás podcast keretében fogalakozott a szimulátorokkal, melynek a vendége voltam. Az adás a lenti helyen érhető el:
https://iddqd.blog.hu/2019/10/30/checkpoint_5x20_harci_repuloszimulatorok
Az podcastben sokkal több játékról esett szó, mint a cikksorozatban, azonban sokkal kevésbé részletesen. Ettől függetlenül elhangzottak benne olyan dolgok, amik a cikksorozat tartalmi lehatárolása miatt nem fognak szerepelni. Az adás részben spoileresnek tekinthető, azonban kiegészítésként érdemes meghallgatni.
A lenti linken az adás kapcsán szóba került játékokról található videó gyűjtemény, ami a cikksorozaton túlmutató videókat is tartalmaz.
https://www.youtube.com/playlist?list=PLDagzYVDVUgLw2iIsovMUUF00-ocHgqrg
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
Az Egyesült Államok fölé sodródott kínai ballon észlelése és lelövése nem csak diplomáciai hullámokat keltett, de a sajtóban és a különféle közösségi felületen ellentmondásos információkat lehet találni arról, hogy a ballont mi és miért azzal lőtte le, amivel. Tegyünk tisztába akkor néhány dolgot és helyezzük egyben történelmi kontextusba az eseményt.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Az eddig említett játékokban az a közös – ha eltekintünk attól, hogy az ACE elvileg totálisan irreális szovjet-amerikai háborút vett alapul –, hogy a Fighter Bomber gépeit és a The Dam Busters Lancaster bombázóját leszámítva, elképzelt világ elképzelt repülőgépeiről volt szó. Ahogy fejlődtek a hardverek, a programozók tudása és eszköztárai lehetővé vált konkrét típusok szerepeltetése is. Ezen repülőgépek 3D modellje kellően részletes volt, hogy hasonlítsanak az igazi repülőgépekére, felismerhetőek voltak. A valósághű típusok nem feltétlenül a játékos által irányított repülőgépek, de a környezet hiteles visszaadásához az is fontos, hogy az ott feltűnő eszközök kinézete hiteles legyen.