A soron következő alkotás az 1993-ban kiadott Tornado, aminek fejlesztője a Digital Integration (a továbbiakban DI), a kiadója a Falcon 3.0 szimulátort is jegyző Spectrum HoloByte volt. Ez utóbbi jelzésértékű volt arra vonatkozólag, hogy mire számíthat a játékos, hogy a Tornado az arcade repüléstől a vérbeli szimulátorig tartó spektrum melyik részén helyezkedik el.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Előszó
2023 áprilisában megérkezett Ukrajnába az első az Egyesült Államok, Németország és Hollandia által felajánlott PATRIOT légvédelmi rakétarendszer. Ezt követően május elején az ukránok bejelentették, hogy a PATRIOT rendszer segítségével lelőttek egy Kinzsál hiperszonikus légi indítású ballisztikus rakétát.
Néhány nappal később újságírói kérdésre válaszolva Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője megerősítette a lelövés tényét. Érdemes megvizsgálni a kérdést, hogy a hiperszonikus Kinzsál lelövésére a PATRIOT egyáltalán akalmas-e?
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Előszó
A szovjet csapatlégvédelem szervezteti felépítésének bemutatása után eljött az idő, hogy részletesebben megismerkedjünk annak eszközeivel is. Az első bemutatott légvédelmi rakéta-rendszer a 2K11 KRUG vagy nyugati kódjelzés és néven az SA-4 Ganef család.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Az F-14 Fleet Defender (a továbbiakban F-14 FD) 1994 áprilisában jelent meg, ami igen jó éve volt a repülőgép szimulátoroknak. Nem csak a szuperszonikus vonalon, ebben az évben volt a II. világháborús játékok dömpingje (lásd a cikksorozat előző részét) amiből a Microprose is kivette a részét. A cég neve a ’90-es években lényegében a minőség szinonimája volt a szimulátorok és szimuláció tekintetében, ez az alkotás sem volt kivétel ez alól.
Részemről a Fleet Defender egy igazi nagybetűs mérföldkő. 1997 táján keresztezték egymást útjaink, pont akkor, amikor Tom Clancy Vörös Vihar (Red Strom Rising) című könyvét olvastam, ahol a típus elképzelt harci cselekményekben vett részt. Fantasztikus volt látni, hogy mennyire jól modellezte a vadászgép jellemző képességeit a program.
A maximálisan valósághűségre törekedő beállításokkal ez a játék volt az, amit nem lehetett azzal vádolni, hogy nem próbál meg szimulátor lenni. Számomra ez volt az első modern vadászgépes szimulátor, ami nem csak annak akart látszani, de az is volt, és szinte minden porcikájában a szimulátor színvonalat hozta. Akkor én még nem ismertem a Falcon 3.0-át, de ha még úgy is lett volna, akkor se lehetett volna túl sok rossz szót szólni erről a gyöngyszemről.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Az 1993 végén megjelent TFX (Tactical Fighter Experiment) egy igen furcsa összképet mutató alkotás. A kortársak többnyire szimulátornak tekintették, és ma is ebben a kategóriában szerepel a legtöbb weboldalon. Ezzel szemben néhány vonását leszámítva inkább arcade kategóriába sorolható.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
Bevezetés
A 2007 szeptember 6-án éjfél után végrehajtott izraeli légicsapást egy szíriai nukleáris létesítmény ellen mély hallgatás követte. Egyik érintett fél sem kommentálta a történéseket. A hadművelet ismételt iskolapéldája volt a kockázatvállalásnak és profin kivitelezett végrehajtásnak. A térség meghatározó légiereje ismét demonstrálta képességeit egy kockázatos művelettel.
Mi volt az izraeli légicsapás előzménye és mi tette lehetővé a sikert? A professzionális tényezők mellett számtalan véletlen is Izrael kezére játszott. A hadműveleten keresztül jól bemutatható, hogy miképpen válik egy kockázatos politikai döntés kézzelfogható eredménnyé, és hogyan előz meg egy esetleges nagyobb, jövőbeli problémát.
De még mielőtt belekezdünk; a videó lektora Hpasp, messze a lektorálást meghaladó mértékben járult hozzá a tartalom elkészítéséhez. Az ő közreműködése nélkül ez az anyag nem jöhetett volna létre.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Az F-14 Tomcat, mint flotta védővadászép valószínűleg a többség számára ismert. Annak előélete talán már kevésbé. Szóóóóóval, hogyan is született az F-14 és milyen út vezetett a híres-hírhed Cicushoz?
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető, de az anyag tartalma és különleges formátuma miatt a videó erősen ajánlott. ;)
Előszó
A vadászgépekről szóló sorozat többször említést tett a honi légvédelmi vadászgépekről, mint a vadászgépek egy teljesen eltérő evolúciós ágáról, markánsan eltérő céllal a többfeladatú vadászgépekhez képest. Következzen hát ezek története a kezdetektől napjainkig.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.
Előszó.
A blog.hu terjedelmi korlátai és a szimulátorok komplexitásának növekedése miatt ebbe, és néhány elkövetkező epizódba csak egy játék bemutatása fér bele. Remélhetőleg a részletesség kárpótolja ezért az olvasót.
A sorozat összes része a linkre kattintva érhető el.
https://militavia.blog.hu/tags/szimul%C3%A1tor_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
A Falcon 3.0 1991-ben jelent meg a Spectrum Holobye gondozásában, a szimulátor a Falcon AT szellemi örökösének és folytatásának tekinthető.
Amennyire meg tudom ítélni ez az alkotás számtalan más játékkal szemben Magyarországon gyakorlatilag teljesen ismeretlen volt a nagy átlagot nézve. A Falcon 3.0 elődjét sokan ismerték, illetve be is mutatták akkori hazai számítógépes játékokkal foglalkozó sajtóban. A baráti körömben is láttam hébe-hóba birtokolni a Falcon AT-t, még ha nem is játszottak vele a műfajhoz való affinitás hiánya miatt. A Falcon 3.0 azonban más volt. A baráti körömben senki nem ismerte, nemhogy birtokolta volna azt az Internet korszak előtt. Nem rémlik, hogy akár csak egyetlen hazai számítógépes újság is bemutatta volna részletekbe menően, vagy úgy egyáltalán.
Előszó
A légvédelmi rendszereket bemutató sorozat eddig csak a szovjet honi légvédelmi rendszerekkel foglalkozott. A honi légvédelem elnevezésből felvetődik a logikus kérdés, hogy létezik-e másmilyen is. A válasz pedig igen, ez pedig a csapatlégvédelem, ami a harcoló alakulatok légvédelméért felelős. A honi légvédelemmel szemben, ami jellemzően statikus célpontokat véd, addig a harcoló erők mozognak, ami alapvetően más, mobil eszközök használatát követeli meg.
A hidegháború alatt a szovjet csapatlégvédelmi rendszerek voltak dominásnak. Nagy számban, harci körülmények között szinte csak ezek demonstrálhatták képességeiket. Emiatt első lépésben a szovjet mintájú csapatlégvédelem felépítésén és eszközein keresztül kerül bemutatásra a téma. Ennek fényében válik majd jobban értelmezhetővé a NATO és más államok csapalégvédelme is.
Azok számára, akik inkább a hangoskönyveket és animációt kedvelik a cikk anyaga videón, narrálva is elérhető.